Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 11. évfolyam, 1913 (Budapest)
A hallei magyar könyvtár
A haliéi magyar könyvtár. 249 még megvolt, az bizonyítja, hogy Latschny Ádám könyvtáros csak az azon évben vásárolt Rotarides-féle kéziratokat katalogizálta. Latschny katalógusa ma a budapesti magyar nemzeti múzeum kézirattárában (Cod. quart. lat. 16.) van. 1780-ban Bobor Márton készített egy katalógust. Ezt Schulek még használta, de azután elveszett. A magyarhoni evang. egyház megkeresésére 1786-ban Schroeckh Mátyás katalogizálta a könyveket. A legjobb, igazán mintaszerű katalógust két hatalmas kötetben dr. Schulek Gáspár készítette 1813. tavaszán. Minthogy azonban még ezután is sok könyv elveszett s így Schulek katalógusa nem felelt meg a könyvtár tényleges állapotának, 1860—61-ben Torkos László ós Baphanides Sámuel könyvtáros még hat társuk segítségével, u. m. Horváth Sándor, Petz Emil, Raab Károly, Thébusz Jánn_s Votisky Károly és Zsilinszky Mihály -,,,^νιναι egy új könvvieo·'""^-1 ' ' UU j aflfgíy azonban talán a munkások auKasaga miatt nem sikerült. Sokkal értékesebb Szlávik Mátyásnak 1882-ben készített könyvjegyzéke, amely azonban sájnos, máig is Dr. Ballagi Aladár egyetemi tanár birtokában van. Az igazán szakszerű, a legaprólékosabb részletre is kiterjeszkedő katalógust dr. Reinhold Henrik egyetemi könyvtári őr, a magyar könyvtár egyik könyvtárosa készítette el. Ez a katalógus, amelyen dr. Reinhold némi megszakításokkal 1900 óta mind máig dolgozott, s melynél Obál Bélán kívül egyetlen komoly magyar segítőtársa nem volt, s amelynek pontossága érdekében nyelvünket is megtanúlta annyira, amennyire a könyvek rendezésének érdeke megkívánta, teljes és pontos képét adja a könyvtár mai állapotának. Ánnál szomorúbb, hogy a magyar tanulók, a könyvtárosokat sem véve ki, nem siettek segítségére s egyáltalán nincsenek tudatában a könyvtárral szemben tartozó hazafias kötelességeiknek. 4. Mi a teendő? Miután a könytárat és a katalógizálást átvizsgáltam, a tévedéseket kijavítottam, az alapítvány természetét és egész történetét megismertem, a könyvtárra vonatkozólag a Felügyelő hatóságnak a következő javaslatokat tettem. A haliéi magyar könyvtár kétségtelenül legértékesebb része az a kézix*atgyűjtemény, amelynek mintegy fele a hazai politikai és közművelődési, egyházi és családtörténeti viszonyokra nézve igen becses adatokat tartalmaz. Schulek katalógusa még 196 kézírásos kötetet említ, a Torkos-féle csak 73-ról tud, a végleges rendezés 105 iratot állapított meg 109 kötetben, 2564 darabszámmal. Ezeket dr. Reinhold a következőkép csoportosította:
