Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 11. évfolyam, 1913 (Budapest)
A hallei magyar könyvtár
24*3 Raffay Sándor. 2. A könyvtár sorsa. A végrendelet meghagyása szerint a könyvtár Kassai halála után is ott maradt az δ volt lakásában, ahova a megválasztott két könyvtáros is beköltözött. Ez a lakás a Collegium Augusteum egyik mellékhelyisége volt az egyetemi könyvtár tőszomszédságában. A Kassai által ugyanazon végrendelettel tett stipendiumi alapítvány kamataiból az egyetemi tanács évenként 12 tallért a könyvtár és lakás évi bérére és fűtésére visszatartott. A magyar diákok a könyvtárosi tisztség élvezését olyan nagy jótéteménynek tartották, hogy folytonos volt közöttük e miatt a civódás. Az ügy nem egyszer került az egyetemi tanács, sőt a fejedelem elé is úgy, hogy csakhamar kezelési szabályzatot állítottak össze, amelynek lényegesebb pontjai a következők voltak : könyvtárosokul csak azok nevezhetők ki, akiket a magyar stipendisták kijelölnek; a könyvtárt csakis stipondista hasznáthatja; a használatért évenként 16 garas fizetendő; a könyveket zálog ellenében, a rektor által ellenjegyzett cédulával s csakis 3 hétre szabad kikölcsönözni. Ε szabályzat a magyar diákok heves tiltakozásai miatt csak 1744-ben lépett életbe. Még e szabályzat életbeléptetése előtt adta ki Mária Terézia ama rendeletét, hogy magyar ifjaknak nem szabad a külföldi egyetemeket látogatniok. így történt, hogy 1743ban, egy magyar ifjú sem lévén kint, a magyar könyvtárt elzárták és lepecsételték. A rendeletet azonban csakhamar visszavonták, mert ugyanazon év augusztus 20-án hat magyar ifjú folyamodik a fejedelemhez, hogy a magyar könyvtárt nyittassa fel s adassa át nekik. A hét éves háború alatt Wittenberg s benne az egyetemi és a magyar könyvtár is igen sokat szenvedett. Az ostrom megrongálta az épületeket. Madách Péter könyvtáros 1763. augusztus 27-én azt jelenti a rektornak, hogy a könyveket egy pincébe volt kénytelen áthurcoltatni. Minthogy azonban ezt a pincét is elfoglalták az osztrák katonák, a könyvtár igen megrongálódott s mire ismét átvehette, igen sok hiányt talált. Ezután is többször megesett, hogy egyetlen magyar ifjú sem volt Wittenbergben s ilyenkor a könyvtár gazdátlanul hevert. Végre az egyetemi tanács 1776. május 15-én alapítványba foglalta Kassainak egész hagyatékát s megállapította, hogy mintegy 2000 kötet könyv, egy csomó kézirat, 3 gyűrű (övé, feleségéé, fiáé), több régi érem és a bútorzat maradt utána. Az ösztöndíjalapítvány értéke 5169 tallér, 3 garas, 9 pfennig. Megállapították azt is, hogy ösztöndíjul egy-egy magyar ifjú évenként 20 tallért kap, a könyvtár költségeire pedig évi 12 tallért fordítanak.
