Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 11. évfolyam, 1913 (Budapest)
György J. dr.-tól: Hit és tudomány
218 Dr . György J. lanúl nő — és maga alá temetéssel fenyegeti az emberi fajnak minden okos, békés tulajdonát. Ez adatokat ismerve, most már teljesen megérthetjük azt is, miképp lehetséges az, hogy bár a javak termelésére fordított tőkék rövid időközönként megsokoszorozódnak; a találmányok tökéletesedésével és a gépek szaporodásával a tőke és a munka termelési eredménye rohamosan növekszik: — mégis a munka bére arányosan nem emelkedik ; a szükségleti cikkek ára ellenben annál szaporábban nő s az , élet terhe egyre nagyobb súllyal nehezedik az emberekre. (így példáúl Angliában a szegényadő alá eső vagyon értéke 1870-től 1908-ig 104 millió fontról 210 millióra nőtt. A mezőgazdasági heti munkabérek azonban 1880-tól 1907-ig 10°/ o emelkedést sem értek el, — amennyiben 1585 kor.-ról 1740 koronára jutottak.) Holott ugyanakkora megélhetés költsége nem 10%, de legalább is 100°/o-el emelkedett. — Londonban, — a szakszervezetek kimutatása szerint, — a munkát nem lelő munkások arányszáma csupán 1900-tól 1908-ig 3'4°/ 0-ről 8i n/ 0-re hágott. Ily körülmények között nem csoda, ha a dús Angliában is, — amely pedig a világ minden részéből gyűjti a jólét emelésére a válogatott javakat, — évről-évre mindegyre többen válnak meg öngyilkossággal az életnek a halálénál nagyobbaknak vélt kínjaitól). A fokozódó termelési többletek elsősorban nem a szűkölködők bővebb táplálására, jobb ruházására, helyesebb nevelésére, — hanem népesebb hadseregek fölállítására, gyilkosabb hadi eszközök beszerzésére fordíttatnak. S a militárizmus vérrel, pénzzel töltött Danaida-hordójának ez a töltése, úgylátszik, mintha véget sem érhetne, mert egyik mindig többet akar költeni a másiknál, nehogy a szomszéd szomszédját a maga szaporább töltésébe belefullaszthassa. A nagy nemzeti erőknek a sátáni gyűlölködés gyilkos szolgálatára szánt mindez a féktelen pocsékolása csak inkább eltéríti az embereket a szeretettől, csak inkább kiöli a bizalmat az érzék fölötti, az erkölcsi, lelki javakban. Az állatias erő uralma miatt elvesz az erkölcsi igazság. Mindez a világrend merő mennyiségtani okosságának talán nem árt ugyan. De — öntudatos lényre nézve — százszorta jobb oktalan állattá sülyedni szeretetben, mintsem okos emberré emelkedni gyűlölködő, féltékeny, irigy versenyben. * * * Ezek szerint a természettudományos felfogástól áthatott s e felfogás alapján berendezkedett modern kultura olyan válságban vergődik, mely a népeket éppen az anyagelvű tudomány által is vallott létcélokkal, a boldogsággal és igaz-
