Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 11. évfolyam, 1913 (Budapest)

Imre Lajostól: Tanulmányok a skót vallásos nevelés történetéből

Tanulmányok a skót vallásos nevelés történetéből. 15 bibliát olvasni vagy imádkozni, mikor a lelkipásztor imádkozik, az is kezdhet imádkozni, mikor amazok énekelnek. Nem merem mondani, hogy farizeus-módon cselekesznek, akik nyilvánosan imádkoznak, s nem csatlakoznak az egyház kultuszához, de in natura operis sokkal farizeusabbnak látom ezt, mint a brownisták módszerét. Azoknak egész élete egy elvonúltság; de a magán imádkozás, mikor a gyülekezet énekel, vagy az igét hallgatja, az én véleményem szerint olyan törekvés, mely separatiot hoz létre." (1640. jan. 16.)') Talán soha a skót egyháztörténetben ki nem jelölték jobban a nyilvános istentisztelet feladatát és helyét, és talán senki eem mutatta föl ilyen világosan a szektáskodó, elvonuló, éjféli miséken ós reggelig tartó „zártkörű bibliaórákon·' nyöszörgő, protestáns keresztyónséget megszégyenítő korcsSBÜlöttet. Heresisre, pedig a dogmák és egyházszervezet elég alkalmat adtak volna rá, alig volt eset, és ahol volt, sommás úton végeztek vele. Az egyházfegyelem tárgyalásánál látunk eljárási módokat ezek lehetetlenné tevésére, most csak egyet. Az edinburghi halálozási register ez idők egyik évéről jegyzi föl: „Hugh Campbell, seceder, cut his own throat" január 3.

2) Hogy pedig ez, nem valami kedvtelésből metszette torkát, az egészen bizonyos. A skót egyházat tehát az a centrifugális ereje megóvta a szakadásoktól. Az egyháznak, mint hit és pedig tanközösségnek fogalma olyan erős összetartást teremtett az egyház kebelében, mely szinte példátlan. c) Ennek adja magyarázatát a harmadik jelenség, melyről már szóltunk, itt csak e korbeli nyilvánulását kell összefoglalnunk, ez a fanatizmus párosulva a mysticismussa 1. Pedig ez a kor másutt alig nevezhető a rajongás korának. A vallásháborúk lecsendesedtek, legalább egy időre, a westfáli békében, egyébként az egész skót háború alatt alig történik utalás más népek harcaira. Igaz, hogy az angol forradalomban a fanatizmus ül diadalt, igaz, hogy ez időre esik az angol igehirdetés megujulása, mindez azonban össze sem hasonlítható avval, ami Skóciában folyik. A politikai helyzet zavarai is hozzájárúltak a nép fanatizmusának növeléséhez, de azt mégsem lehet egyedül e zavaroknak tulajdonítani. Cunningham így szól a skót jellemről: „A skót kegyesség most és mindig sok szempontból sajátságos és a sajátság részint a skót elme (mind) jelleméből, részint a skót egyház történetéből magyarázható. A skót jellem inkább intellektuális, mint kegyes (devotional). A skót elme megvet minden külső >) Letters of S. Rutherford, part : IV. letter II. ') Edgar Andrew: Scottish Churchlife I. series 282. 1.