Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 11. évfolyam, 1913 (Budapest)

Könyvismertetés - Vincze Sándortól: A gyermek vallása

159 Könyvismertetés. véleménye, hogy a mi ifjaink életében a megtérés nem játszik oly szerepet, mint az amerikai milieuben, melyre Starbuck megfigyelései vonatkoznak. A Starbuck által összeállított percentuális táblázat bizonyítja azonban, hogy mint általában e kor mindennemű lelki funkcióinál, a megtérésnél is a sexuális ösztön játsza a főszerepet, ami igazolja ezt a nézetemet, hogy erro az öntudat kifejtésének a vizsgálatánál nagyobb súlyt kellett volna fektetni. Az értelmi tendencia korának végén egyetemes világképpel és egyetemes istenfogalommal együtt a bizalom, boldogság érzelme uralkodik. Megindul az átmenet az észtendencia fokára a mindjobban előtérbe lépő nemességi értékelés hajlandósága által, mely után a társadalmi tekintélytől felszabadult értelem reájut világa és saját maga önértékére. Ε legmagasabb fok uralkodó eszménye a szentség. Ε világ annyiban lesz szent., amennyiben a világot értékelő ész maga az. A vallás, mint cselekvés az érzelmi tendencia fokán, mikor a gyermek világos vallásos képzetekkel még nem rendelkezik, a félelem előidézte reflexben nyilvánul (vallástörténetben áldozatok, gyermekeknél alkudozások). Mint pótlóképek a hagyomány és szokás jelentkeznek, melyek ereje igen nagy. Az otthon jelentésegységének kialakulása által megkezdődik az átmenet a következő fokra, hol leköszönt a formák uralma. Az egész uralma. Az egész kor alaphangulata a formalizmus. A kötelességet nem a saját belső követelménye, hanem a societas sanktionálja. A vallástörténetben az értelmi tendenciák fokán keletkeznek az egyházak és itt különbségül a világkép és istenfogalom különbségén, gyakorlatilag bizonyos formák különbségén nyugszik. Ezen a fokon lesz a vallás, mint sociális tényező, a gyermek lelkében döntő faktorrá, amiben ismét jelentős szerepe van a sexuális ösztönnek. Az észtendencia fokának, mint az értékelés legmagasabb fokának jellemzője a szabadság, ellentétben az előbbi fok formalizmusával. Alapelvét a keresztyénség alapelve : Isten szellem, fejezi ki s kultusza egy élet, mely e szellemiség szentségének megvalósításában folyik le. Az eddigi megállapítások alapján építi fel szerző a katechétikai részt. A vallás a legfelsőbb fokon axiológiai tény. Minden önértékű személyiség vallásos is. A nevelésnek mint axiológiai tudománynak célja az embert az önértékű személyiség fokára emelni. Minden nevelés, mely erre törekszik, egyúttal vallásos nevelés és minden vallás, mely a legmagasabb fokra törekszik, egyúttal nevelés is. Peabody mondja: „a vallás első célja az, hogy kivonjon a fejletlen élet zavaros indokai és küzdő vágyai közül egy öntudatos megszentelődésbe, mely a képességnek, ellenállásnak, kezdeményezésnek és erőnek, uj tudatává válik". A vallásos nevelésnek két alapelve van. Az egyik meghatározza a célt, az önértékű vallásos személyiség alapvonásait, a másik a módszert, a fejlődő vallásos személyiség kifejlésének módját és eszközét. Ami a vallásos nevelés és vallástanítás viszonyát illeti,