Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 11. évfolyam, 1913 (Budapest)

Mikulik Józseftől: A gömöri ág. hitv. evang. esperesség története 1520-1744. Közli: Kovács Sándor

A gömöri ág. hitv. evang. esperesség története. 131 vei képes leend a török hódításnak gátat vetni. A nemzet ketté vált és itt is, ott is csalatkozott. A hatalmas főúr gyenge király volt; az idegen fejedelem pedig idegen maradt, ígérete hiúnak bizonyult, a nagyszabású segély, a melylyel a nemzetet hitegette, ismét és ismét elmaradt, a meghasonlott, magára hagyott nemzet jórészben a harmadik versenytárs, a hódító török karmai közé került. Magyarország akkori siralmas állapotában a törvényes rend helyét az ököljog féktelen uralma foglalta el. A gonosztevő büntetlenül maradt, mihelyt az ellenkirály táborába ménekülhetett és sem az egyik, sem a másik fejedelem nem akarta erélyes fellépés által ellenfele híveinek számát szaporítani, sem az egyik sem a másik nem volt az ahhoz szükséges tekintély birtokában, mindkettő a királyi méltóság és dísz foszlányait bírta csak felmutatni. így történt, hogy Basó Mátyás Murányból és Bebek Ferenc Krasznahorka-Váraljáról mint rablólovag éveken át rettegésben tarthatta a közeli, távoli vidéket. A hozott törvény ép oly irott malaszt maradt, mint a kormányrendelet. Ahhoz járult, hogy I. Ferdinánd is, Zápolya János is a török felé kacsintott, ki 1529-ben az ország fővárosát ós elébb utóbb erősített helyeit is kezébe kerítvén, majdnem az egész országra kiterjesztette dúló kalandozásait. Zápolya Jánosnak 1540-ben bekövetkezett halála után az általános sülyedós, közromlottság ős nehéz válság állapotában találjuk az országot. A török elfoglalta 1544-ben Hatvant, 1554-ben Füleket és ekkép megnyílt előtte az út, hogy rablókalandjait Szepesmegye határáig terjeszthesse ki; az idegen zsoldosból pedig annyit csődítettek az országba, a mennyi elégséges volt ugyan ahhoz, hogy a féktelen főuraktól elnyomott és ez okból a török jármot szinte kereső népet kizsarolja, de kevés ahhoz, hogy a törököt feltartóztassa vagy visszaszorítsa. Népünk a török dúlások és az idegen zsoldosok vaskeze alatt nyögött ős e bajon sem I. Ferdinánd, sem Miksa király nem akart vagy nem tudott segíteni. Gömör vármegye is osztotta hazánk e szomorú sorsát, a rablólovagoktól megmenekült ugyan, miután csolthói Basó Mátyást 1549 augusztus 15-ón Salm Miklós lenyakaztatta, Bebek Ferenc pedig 1555 körül jobb útra tért, de a töröknek adófizetője lett és a német katonaságtól is sokat szenvedett. B) Mikor, ki által és hogyan került Gömörbe az evang. hitvallás? Minthogy Gömörmegye Hunyady Mátyás trónraléptóvel a husziták kezében volt, bízvást feltehető, hogy a német és tót lakosság Husz tanaival megismerkedett. Valószínű ugyan az is, hogy a nép a „cseh zsebrákok" kipusztítása után a 9*