Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 11. évfolyam, 1913 (Budapest)

Mikulik Józseftől: A gömöri ág. hitv. evang. esperesség története 1520-1744. Közli: Kovács Sándor

A gőmöri ág. hitv, evang. esperesség története. 129 A történetírók ezen egyoldalú eljárása feladatom megoldását is szerfelett nehezítette. A „híres történelmi alak' vagy „egy német hadnagy rettenetes hőstette" előtérbe hurcoltatván, minden másnak a feledékenység jutott osztályrészül és a kutató csak itt-ott talál egy-egy vonást, melyekből teljes képet alkotni aztán nehéz, sőt gyakran lehetetlen is. Megjegyzem még azt is, hogy kivált a 16-ik század állapotára világot vető vonatkozásokat megtörténtök helyén említem fel ós elbírálásukat, valamint az azokból vonható minden következtetést a szíves olvasóra bízom, vázlatom tehát oly szerves egész, melyben egyik részletet a másikkal, korábbi állítást későbbi vonatkozással igazolok és fejtek ki bővebben. Ha ezek tekintetbe vételével sem mondható sikerültnek a kép, mentsen ki az, hogy nem volt aki világító szövétnekkel járt volna előttem ós hogy bizony kevés forrás és segédeszköz és ebből folyólag igen kevés „vonás" állott rendelkezésemre. A szándók, nem pedig az eredmény feleljen értem. „Et sí desunt vires, tarnen est laudanda voluntas." Mielőtt tulajdonképeni feladatom mogoldásához látnék, szükségesnek tartom a forrásokat is megnevezni, melyekből az anyagot merítettem és ama kitűnő szerzőket elősorolni, kiket szerény elbeszélésem folytán követtem, ilyenek: 1. Az esperesség hiteles jegyzőkönyvei, ezek közt a) a legrégibb a Rimanovián-féle (1590—1642-ig), mely a Stockei Lénárd-féle hitvallást, az esperesség 1584 ós 1594 évi szabályait, ezen szabályok elfogadó záradékát (egyes egyének és községek részéről), az egyes egyházak vagyonának összeírását, néhány esperességi gyűlést, az 1596, 1636/7 ős 1642 évi egyházlátogatásokat, néhány lelkészi és tanítói hiványt ós több effélét tartalmaz; b) a Péczeli-fóle (1604—1707-ig), mely az esperesség 1604 évi alapszabályait, a zsolnai zsinat határozatait, Bocskay, Bethlen, Thurzó, Széchy ős mások leveleit, az üldözés korszakában írt folyamodványokat, az 1604 évi szabályok elfogadó záradékait és az 1670, 1693, 1700 ós 1706/7 évi egyházlátogatásokat tartalmazza; c) a Schröter-fóle (1602—1669-ig), melyben az esperesség ezen időszakban tartott gyűléseit és az 1653 évi egyházlátogatást találjuk; d) a Szentkereszti-féle (1669—1709-ig), mely az esperesség ezen időszakban tartott gyűléseit és az e gyűléseken felolvasott okmányokat tartalmazza; e) a Sexti-Schmal-féle (1709—1746-ig), mely az esperesség ezen időszakban tartott gyűléseit ós az ezen gyűléseken felolvasott császári rendeleteket, felterjesztéseket ós levelezéseket tartalmazza és végre Theol. Szaklap XI. évf. 9