Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 11. évfolyam, 1913 (Budapest)
Imre Lajostól: Tanulmányok a skót vallásos nevelés történetéből
8 Imre Lajos. most csak annyit, hogy ez hozott egy pillanatra csöndet, de nem békességet a hevesen küzdő pártok közé. Az Angliában uralomra jutott puritanizmus édes testvérére talált a skót covenanterek elvakult csoportjában és innen magyarázható, hogy a két ország legkiválóbb tudósai gyűltek össze a zsinaton, mely közös alapot teremtett az angol és a skót protestantizmus között. Mindkét ország legkiválóbb tudósai működtek közre létrejövetelén és munkáját kölcsönös megnyugvás követte. Általában sokkal fejlettebb mint a korabeli ós előbbi skót vallásos felfogás, itt a két kátéból, konfesszióból és más okmányokból, amott az egyházszervezeti szabályokból (Book of Common Order) és skót kátékból Ítélve. Theologiai felfogása szabadabb, egyházpolitikai kérdésekben csak néhol mutatja a formalista és fanatikus skót felfogástA zsinatnak a király lefejeztetése és a köztársaság proklamáltatása vet véget, melyet a jobb érzésű hazafiak hiában akartak megakadályozni a felbőszült puritanus-covenanterekkel szemben. A covenant idejében határtalan fanatizmus tombolt a nép között úgy politikai mint vallási tekintetben. Burnet püspök említi, ki maga is szemtanuju volt a kegyetlenségeknek, hogy mikor Montrose marquis I. Károly seregével Uxbridgeben vereséget szenvedett, a covenanterek izgatására a menekülő katonákat hideg vérrel verte agyon a nép. 1) London grófját megfenyegette a felesége, hogy ha a covenantot alá nem írja, házasságtörés vádját fogja emelni ellene a gyülekezetben. így a lord kénytelen volt nyilvános vezeklésnek vetni alá magát az edinburghi templomban és bejelenteni, hogy a szövetséghez csatlakozik. 2) Ebben az időben csak egyetlen egy megyében (Fifeshire) pár hó alatt több mint 30 egyént vittek máglyára boszorkányság vádjával, többnyire szegény vén asszonyokat. 8) 2. Cromwell ezalatt vas kezekkel uralkodott a skótokon is. A zsinat néhányszor összeül, a lord protektor mindannyiszor szétugrasztja. Mégis, Cromwell maga nem nézte jó szemmel a republikánusok törekvéseit, különösen akkor, mikor azok Angliában a deizmussal egyesülve anarchiára és vallásos forradalomra akartak vezetni. Cromwell könnyek közt mondta nekik, hogy „bár nagy a bánata afölött, mit tennie kellett, mégis szükséges volt a nemzet ellenségeinek megsemmisítésére ós Isten parancsolta neki, hogy közbevesse magát, s ha eljön az idő, leteszi a hatalmat, bizonyára több örömmel, mint fájdalommal." Ide még csak egy hosszú ima ') Burnet: History of his own time. Staekhouee kiad. London. 1906. (12.1.) s) U. o. 13. 1. *) Cunningham : Churchhistory of Scotland. II. 49. 1.