Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 10. évfolyam, 1912 (Budapest)

Bothár Dánieltől: Lethenyei István

I-ethenyei István. 41 később megjelent művének előszavában — csak erőt és segítséget kért Istenétől és hozzá kezdvén az Urnák nevében, Istennek vele munkálkodó segedelmével el is végezte a könyvnek magyar nyelvre való fordítását. Már akkor remélte, hogy egyszer majd egy istenfélő patrónus, vagy patrona költségével nyomtatásban is napvilágot fog látni. Ez csakugyan megtörtént, de csak 1635-ben és így a kézirat további története már nem tartozik wittenbergi életének körébe. Két évig tartózkodott Wittenbergben és mikor 1611-ben testben és lélekben megerősödve visszatért, a nafjy magyar reformátorok példáját követve, először is tanítóságot, illetve iskalaigazgatóságot akart vállalni. S ez az igyekezet vezette Sárvárra, még 1611-ben. S most ez a hely, a melynek várában, a magyar Wartburgban egykor Dévai Biró Mátyás és Sylvester János talált menedéket, hol az első protestáns nyomdából az első magyar újszövetség került ki, buzdíthatta Lethenyeit arra, hogy annak a protestantizmusnak, mely az édes anyanyelven a nemzeti műveltség emelését tűzte ki célul, legyen rendületlen hive és törhetetlen harcosa. De voltak itt a protestáns irodalomtörténetnek egyéb emlékei is. Sárvár nyomdájából bocsátotta ki az Országokban való sok romlások okairól irott könyvét az a hatalmasszavú Magyari István esperes, ki a Formula Concordiaet is egy erőteljes ós mégis oly annyira nem ismert nyilatkozattal irta alá.

1) Minden zúgból őszinte lutheránus vallásos szellem szólt hozzá és Lethenyei meghallotta szavát. S erre szükség is volt, mert Pázmány Kalauza már nincsen messze. Egyelőre azonban, mind sárvári scholamester csendes, de sikeres munkát végzett. Mert csakhamar tudomást vettek róla úgy evangélikus testvérei, mint a reformátusok, kik közül Kanizsai Pálfi János egy Írásban megtámadta, melyről azt mondja Hrabovszky György

2): „Bár sohasem látott volna világot mivel az lett a következése, hogy midőn Samareus János a Magyar Harmóniát kiadta Pápán igen jó igyekezettel 1628-ban, Lethenyei neki mérgedvén meg akarta azt hamisítani Csepregen 1633-ban kiadott Disharmoniájával, melyeknek elől adása után, méltán teszi ezt a jegyzést a békesség szeretőbb Tóth Ferenc professor: Ily következése van a szeretetlenségnek ós a vallásbeli gyűlölségnek, mely az oly szivekben fészkeli magát rendesen, melyet a felebaráti szeretet előre meg nem szentelt." Ez a mű okozta az evangélikusok ós ') Ego Stephanus Magyarinus rejectis omnibus Pontificiorum, Sacramentariorum aliorumque Sectariorum hominum falsis dogmatibus, huic Orthodoxae Confessioni Augustanae niroirum sine fuco et simulatione salva conscientia bonaque fide libera et propria de voluntate sincera subscripsi in solemni Ecclesiae synodo in Hegyfalu habita 9. Junii. Anno 1599. 2) Presbyteriologia transdanubiana II. Ms.