Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 10. évfolyam, 1912 (Budapest)

Bothár Dánieltől: Lethenyei István

Lethenyei István. Adalékok a dunántúli polemikus irodalom történetéhez. I. Csepregnek és Kőszegnek a hazai protestantizmus történetében kiváló szerepe volt eleitől fogva. Csak arra akarok utalni, hogy amint egy 1578-ból való tanuvallatásból kitűnik, Kőszeg városának már 1550-ben volt Semlyén Simon személyében evangélikus magyar lelkésze

1) és hogy Csepregben egy polgármesteri protokollum szerint 1560-ban a betegek már 2 szin alatt vették az urvacsorát.

8) S igy a protestánsok történetében mindkettő oly ősi vára az evangélikus Sionnak, mely az elsők közt tűzte ki ormaira a hit és lelkiismereti szabadság zászlaját. A Kőszegtől nem messze fekvő Lékán, családi sírboltjukban nyugosznak azok a Nádasdyak, kik a XVI. század II. felében elsők voltak azok között, kik a protestantizmusban ismerték fel azt az erőt, mely a Mohácsnál megtört magyarságot még naggyá teheti. Rajtuk kívül a Batthyányi, Ostffy, Szóchy és Dersfy családok támogatásával mesébe illő gyorsasággal reformálódnak Vas- és Sopronmegye helységei, köztük Csepreg és Kőszeg, hol a polgárság már 1530 köriií lelkesedve fogadta el az evangéliumi tanokat, s hol a városi plébános 1554-ben önként hagyta el a várost, mert nem volt kinek misézni. Csepreggel pedig még korábban ismertette meg Nádasdy Tamás a reformációt és alapította iskoláját, mely csakhamar túlszárnyalta a sárvárit, mert „a magyar scholák közt a legfőbb és legnevezetesebb volt, kiben nagyságos uraknak, nemzetes, nemes főfő rendeknek fiai német gyermekekkel egyetemben tanultanak" amint egy egykorú forrás mondja. A csepregi colloquiumon, 1591-ben itt történt meg a szakadás és kezdődött meg a szóharc a két protestáns felekezet között az evangélium ügyének nagy kárára. Itt érte tetőpontját a császáriak pusztítása a 30 éves háborúban, mikor *) Payr Sándor: Egyháztörténeti emlékek I. 24. 1. ') Ugyanott. 25. 1.