Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 10. évfolyam, 1912 (Budapest)
Bothár Dánieltől: Lethenyei István
60 Botliár Dániel. kerületbe is eljutott, úgyhogy 1641. április 16-án Széchy György özvegye, a buzgó protestáns Homonnay Mária nem a superintendenshez, hanem Lethenyeihez fordult másodszor is, hogy gondoskodjék számára egy istenfélő ós jóerkölcsű prédikátorról, mivel az δ vidékükön magyar nyelvű lutheránus prédikátor nincsen. 1) így eddigi élete igazolta azt a várakozást, mely Báthory Erzsébet részéről a tehetséges ifjú, a Nádasdyak részéről pedig a meglett férfi iránt nyilvánult. Kormányra termettsége és tehetsége teljesen megfelelt a munkakörnek, melyet számára Dunántúl legtekintélyesebb gyülekezetében kijelöltek. Buzgósággal folytatott szónoki működése a templomban egyfelől, másfelől teljes erejét igénybevevő egyházkormányzó hivatása kétségtelenné teszik, hogy szellemi tehetségeivel arányban álló egészséges és erős testi szervezetet kellett a természettől örökölnie. De a szomorú 1643. évben már δ is erősen benne járt az ötvenben ós most kellett elhagynia azt a várost, amelyet már annyira megszeretett és melynek nagysága az δ nevével is kapcsolatos. IV. Nádasdy Ferenc áttérése és ennek következményei. Az elpártolt mágnás patronusok helyébe köznemesek lépnek. Lethenyei egyházi tevékenysége Kőszegen. Püspökségének kérdése. A reformátusokkal való kibékülése. Halála. Elképzelhetjük, hogy hogyan érintette az, mikor Nádasdy Ferenc 1643-ban, a Katalin ünnepét követő napon, a paróchiális piaci templomban összegyűlt nemesség, nép és néhány prédikátor előtt kijelentette, hogy áttér a katholikus vallásra. 2) 13 éves korában még a „Fidelis Admonitio Academiae Witebergensis" 3) cimű protestáns polemikus munkát fordította le, melynek átnézésére 1636. március 9-ón Kis Bertalan Lethenyei Istvánt kérte fel. 4) Buzgó evangélikus volt még akkor is, mikor anyja elkövette az árulást férje emléke ellen, mert akkor még tanítója, Kis Bertalan ós a protestáns lelkészek vezették. Még később is theologiai hitvitákat folytatott Írásban és szóban is Eszterházy Miklós nádorral, mely ') Payr S. Egyháztörténeti emlékek 194. 1. -) Payr Sándor: Egyháztörténeti emlékek 215. 1. 3) 1625-ben jelent meg Latin eredetiben. *) Payr S. Egyháztörténeti emlékek 211. 1. Hogy azonban ez a könyv meg is jelent volna, azt nem tudjuk, de bizonyos, hogy 1636. március 9-én még anyja, Révay Judith is akarta, hogy ezt a protestáns polemikus munkát sajtó alá adja. (L. Könyvszemle 1899. 369. és Payr S. Egyházt. emlékek 217. 1.)
