Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 10. évfolyam, 1912 (Budapest)

Könyvismertetés - Günther, Die Entwickelung der Lehre von der Person Christi im 19. Jahrhundert

318 Könyvismertetés. 318 folyománya „die starke Reduktion des kirchl. Glaubens" s a dogmatikának tisztán vallásbölcseleti és nem üdvtörténeti megalapozása. Legkiválóbb typusa Troeltsch. S ez a theol. krízis aztán az egyházra vezetett s az egyházi hitvallás hűségnek meglazulását eredményezte az egész vonalon. A skepticizmus és agnoszticizmus a mai dogmatika signatúrája. Pedig az egyházi hit a dogmatika ütőereje s a ker. közösség, tehát az egyház annak lelkiismerete. Ez a hit megkívánja a tudomány tisztító és elevenítő' művét, mint a mely uj fogalmakat, más szereket és elméleteket alkot az evangelium korszerűbb kifejtésére. De ez a tudomány nem öncél, hanem csak eszköz a positiv evang. tartalom szolgálatában, mert a theológiának a keresztyén kijelentés theológiájának kell lennie, a mellyel áll vagy esik a keresztyénség abszolutsága. De ehhez az szükséges, hogy megtisztítsuk azt a dogmatikát minden oda nem való történeti, természettud. és bölcseleti elemtől s visszavezessük azt az evangelium s a ker. közösségi hit alapjaira. Ε ponton Kanttól máig is sokat tanulhatunk. Ennek a hitnek máig is védő, konsziváló és éltető ereje van modern szellemi életünk tömkelegében. Egyedül ebben van egységes világnézetünk alapja. A tartalmas és tanulságos értekezések valóságos kincses bányái a positiv ev, keresztyénségnek és hű kísérőjének: a theológiának. A dogmatika újjászületése korszakának be bell következnie. Szlávik M. Günther ΕDie Entwicklung der Lehre von der Person Christi im 19. Jahrh. Tübingen (Mohr) 1912. 150 lap. Ára? Méltó folytatása Domer és Thomasius nagy krisztológiai művének. Szerző szerint a Krisztuskérdés ma is aktuális kérdés, sőt a dogmatika legfőbb kérdése. Gyakorlati jelentőségét a Drnos, Jatho, Schrempf és Traub „esete" is eléggé igazolja. Kérdésünk lehető megoldása végett Schleiermacherig, sőt Lutherig kell visszatérnünk. Szerző szerint az orthodox dogma úgy ésszerű, mint történeti és gyakorlati tekintetben javítást és kritikai kiegészítést igényel. Az orthodox Krisztuskép messze távol áll az uj szövetség egyszerű, közvetlen és megbízható Krisztusi élet- és jellemképtől. S aztán a dogmatörténet és a symbolika is mesze eltérítette az orthodox dogmát az uj szövetség és a reformáció felfogásától. A dogma kritikája ésszerű, bibliai históriai, és gyakorlati hittani tekintetben a jövőben is elodázhatlan tisztünk és feladatunk. Példa rá Strauss, Schultz, Ritsehl és Kunze krisztológiája. Ε tekintetben egy szilárd dogmatikai terminológiára volna szükségünk az Eucken és Eisler-féle bölcseleti terminológia mintájára.