Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 10. évfolyam, 1912 (Budapest)

Kováts J. István dr.-tól: A buddhizmus és a keresztyénség

A buddhizmus és si keresztyénség. 299 Buddha több, mint négy évtizedig tanította embertársait. Jézns tanítása mindössze három évre szorítkozik. De nem is volt szüksége több időre. Olyan egyszerű, minden lélek előtt oly könnyen megérthető az Ő tanítása. Az egész benne fog­laltatik ebben a két szóban: „Mi Atyánk." „Uram, mutasd meg nékünk az Atyát és elég nékünk 1" — mondja Fülöp. 1) S csakugyan, ha csak arra tanított volna meg minket Jézus, hogy Isten a mi Atyánk: az is elég lett volna. Hiszen ebben benfoglaltatik a többi nagy keresztyén igazság mind: ha Isten Atyánk, minden embertársunk testvérünk; Isten viszonya hozzánk az atya szeretete, a miénk ő hozzá a fiakó, egymás iránt pedig a testvéreké. Igy a szeretet kötelékeivel kap­csolódik egybe az ég ós a föld. Igy lesz a szeretet a világ alapoka, mozgató ereje, az erkölcsi világrend alaptörvénye. Méltán kérdhetjük: hogyan lehet) azt állítani, hogy Krisztusnak szerető mennyei Atyát, örökéletű lelket, hittel megragadható örök váltságot hirdető vallása valami rokon­ságban van Buddhának sem Istent, sem lelket nem ismerő, lassú elmúlást, folytonos haldoklást hirdető, s örök meg­semmisülést ígérő vallásával ?! Dr. Kováts J. István. ») Ján. 14 : 8.

Next

/
Oldalképek
Tartalom