Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 10. évfolyam, 1912 (Budapest)
Szimonidesz Lajostól: Élt-e Jézus?
Élt-e Jézus? 261 ugyan magára, mert ez a nemes gyanú mindig kéznél van, de mivel ma a theologia nem kizárólag egyházi tudomány, nem fél az igazsággal való szembekerüléstől sem. A mindeneket megvizsgáljátok" s a „lélek mindeneket megvizsgál még az Istennek mélységeit is" elvek nincsenek eltemetve a bibliában. A protestáns theologia belőlők ól 1) s függő helyzete dacára is sok igazságot köszönhet neki a tudomány és az emberiség. Illetékessége pedig kétségtelen. A keresztyén vallás keletkezése egyike a világtörténelem legnehezebb problémáinak. Világos képet csak évtizedes odaadó munkásság után nyer róla az ember. Jézusról és az evangéliumokról ugyan mindenki tud valamit, de ez még nem elég, hogy szakértőnek is feltolja magát. (Jülicher i. m. 8. 1.) A kérdés maga történeti. Az egyház létkérdése. Szorosan, szinte elválaszthatatlanul összekötik vele Jézus vallásos és egyházi jelentőségének a kérdését is. Ezeket a kérdéseket azonban el kell egymástól választani. Jézus létezését a történettudomány azzal tudja bizonyítani, ha Jézusnak valamely emlékét, a róla szóló hagyományt, vagy az ő hatását tudja felmutatni. Emlék nem maradt tőle. Se ruhájának egy foszlánya, se a kezeirása. A varratlan köntösök s egyéb ereklyék kegyes üzletek. A kezeirását, a lába nyomát eltüntette az idő Palesztinában még a szelleme sem otthonos. *) Hagyománnyal többel rendelkezünk. Ha a kritikusok egy részének igaza van, van olyan levél az újtestamentumban, mely az ő tanítványától, esetleg édes testvérétől származik. 3) Ott vannak Pál apostol levelei s mindenekfelett a synoptikus evangéliumok. Mig a levelek csak említést tesznek róla, ritkán egy-egy szavát idézik, addig az evangéliumok egész élettörténetét elmondják. Igaz, hogy ha az evangéliumokat közelebbről megnézzük a három tanúsága egyre, Márkóra zsugorodik össze, a másik kettőből azonban egy új bizonyságot lehet kihámozni s restaurálni az u. n. Logia képében, mely Jézusnak a beszédeit tartalmazza. A „Logia" eredeti formájában nem maradt fenn, hanem csak Máté és Lukács feldolgozásában, azonban rekonstruálása részben sikerült. Formája ismeretlen ugyan (ha nem teljesen = X is, ahogy Drews mondja), de anyagának nagy része ismeretes és fölötte becses. Ez a két könyv: Márk evang.-a és a rekonstruált ') Wernle: Einführung in das theol. Studium 1—10 1. *) Rohrbach Ρ.: Im Lande Jahwes und Jesu 2. kiad. (Berlin, Fortschritt 1911.) c. könyvében leirja, hogy a jeruzsálemi sirtemplomban hogy csalják a népet az égből leszálló tűzzel, amit régen beolajozott dróton állítottak elő, legalább az illúziót megőrizve, ma azonban a patriarcha gyufával „idéz elő" 313. I. *) Még a Handbuch zum Neuen Testament c. legújabb kommentár sem zárkózik el egészen attól a nézettől, hogy Jakab levele Jézus testvérétől való. (Lic. Dr. Hans Windisch: Die katholischen Briefe 3. 1.)