Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 10. évfolyam, 1912 (Budapest)
Szimonidesz Lajostól: Élt-e Jézus?
250 Szimonidesz Lajos. Pál, sem a hívek nem keresték. Nekik az eszme volt minden. (102. 1.) Igy teremtette meg Pál a szellem világa és az anyag világa között az összekötő kapcsot, a hit egységes világnézetét az eszmei Krisztus személyében, amin az antik filozófia és vallások hiába fáradoztak. Krisztus (a megváltás elve) azonban Pálnál nem valóságos, hanem csak allegorikus ill. symbolikus személy. (116. 1. ) Neki Jézus nem azért megváltója, mert mint történeti személyt tisztelte s becsben tartotta, hanem mert a názáreti Jézusról egyáltalában semmit sem tudott. Ha tudott is róla, ez a Jézus az δ vallásos világnézetének megalkotásában nem játszott szerepet. (119. 1.) A keresztyénség synkretisztikus vallás. Nem Jeruzsálemben·, hanem Antiochiában keletkezett, Adonis kultuszának a főhelyén (ami azonban nem zárja ki azt, hogy Jeruzsálemben is lett légyen egy Messiás-hivö gyülekezet). Az evangéliumok se a „történeti Jézus" képét adják. Nem történeti források, hanem hivők Írásai, a keresztyén gyülekezet felfogásának irodalmi emiékei. A synoptikus evangéliumoknak még lehetne valami történeti jelentőségük, de Jánosé túlságosan dogmatikus arra, hogy történeti forrás lehessen. Márké a legrégibb evangélium. „Máté és Lukács Márkra támaszkodnak s az uralkodó nézet szerint mind a háromnak van egy közös aramnyelvű forrása 1) s amely Jézus tanítását foglalta magában." (124. 1.) Márk szerint Jézus a Messiás. Az egész elbeszélés ennek a meggyőződésnek az igazolására szolgál. A bizonyítékok nagyobbrészt csodák. A beszédekkel nem törődik, a dolgok egymásutánját már nem ismeri. Még kevesebb forrásértéke van Lk.-nak, amit egy ismeretlen pogány keresztyén a 2. század elején irt s Mt.-nak, amit meg nem is egy, hanem több szerző az egyház érdekében állított össze. (127. 1.) A nem Márkból vett anyaguk se nagyon megbízható (Jézus születése, a passzió tört. legendás kibővítése.) A „nagy beszédforrás" teljesen ismeretlen X. Az evangéliumokból az ősegyház hitét lehet megismerni. De azt, hogy Jézus hogyan gondolkozott, mit tett, mit tanított, hogyan élt s hozzátehetjük : hogy egyáltalán élt, — azt az evangéliumok nem bizonyítják. (131. 1.) Jézus életéről más forrásokból se tudunk bizonyosat. Josephus egyik helye betoldás, a másikban pedig Jakab testvérségét nem verrokonságra, hanem hittestvérségre kell érteni. Suetonius helye nem Krisztusra vonatkozik, Tacitusé pedig későbbi toldás. *) Határozott tévedés. Az uralkodó nézet az, hogy Mt. és Lk. — Márkot használták forrásnak. Márkon kivűl volt még egy közös forrásuk, a „Logia" — Jézus beszédeinek a gyűjteménye. A Logia tehát nem mind a három evaug. forrása, hanem csak Mt. és Lk-é.
