Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 10. évfolyam, 1912 (Budapest)
Raffay Sándortól: Nikodémus evangélioma
220 Raffay Sándor. — Nekünk senkit sincs jogunk megölni, mondák a zsidók Pilátusnak. — Hát nektek mondja csak az Isten : Ne ölj, nekem nem? mondá Pilátus. Akkor Pilátus ismét bement a prétoriumba s Jézust egyedül hiván magához, mondá neki: — Te vagy-e a zsidók királya? — Magadtól kérdezed-e ezt, feleié Jézus avagy mások mondták ezt neked én rólam ? — Zsidó vagyok-e én ? feleié Pilátus. Téged a te néped és a főpapok szolgáltattak kezembe, mit cselekedtél ? — Az én országom nem e világból való, mondá Jézus. Mert ha az én országom e világból való volna, akkor az én szolgáim tusára kelnének, hogy ne kerüljek a zsidók kezébe. De hát az én országom nem innét való. — Hát király vagy? kérdé Pilátus. — Te mondod, feleié Jézus, hogy én király vagyok. Mert én azért születtem és jöttem, hogy aki csak az igazságból való, mind hallgassa az én szómat. — Mi az igazság I ? mondá Pilátus. — A mennyei igazság, feleié Jézus. — Hát a földön nincsen igazság? kérdé Pilátus. — Majd meglátod, mondá Jézus, hogy akik igazságot szolgáltatnak, mikép fognak megítéltetni attól, akinek hatalma van a földön! 4. fejezet. Akkor Pilátus bent hagyván Jézust a prétoriumban, kiment a zsidókhoz és mondá nekik: — Én semmiféle vétket sem találok benne. A zsidók pedig igy szóltak: — Ez azt mondta: „Le tudom rontani ezt a templomot és harmadnapra felépíthetem azt." — Miféle templomot? kérdezé Pilátus. — Azt, felelék a zsidók, amelyet Salamon 46 éven át épitett. Ez meg azt állítja, hogy három nap alatt le is rontja, fel is épiti azt. — Én ártatlan vagyok az igaz ember vérétől, mondá Pilátus. Ám ti lássátok!
