Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 10. évfolyam, 1912 (Budapest)

Imre Lajostól: Tanulmányok a skót nevelés történetéből

Tanulmányok a skót vallásos nevelés történetéből. 109 utóbbi a rossz emberek lelkében van, ura az ördög, minden rossz szerzője e világban. Isten országa a kegyelem országa, részint itt e földön, részint a jövő világban; az igazságosság, szeretet, béke birodalma. Isten országában van az olyan ember, akinek békessége van Istennel, él benne vetett hit, öröm és nyugalom által, melyet a szentlélek helyez az ember szivébe. Isten országa a másik értelemben Jézus eljövetele után, örökkévaló ország lesz. — 111. Kérés. De ebbe a birodalomba csak akkor lépünk, ha az δ akaratát cselekesszük. Ezért kérjük, hogy bennünk és általunk az δ akarata legyen meg. Isten akarata pedig kettő: 1. hogy mindenki, aki Jézusban szeretettel munkás hit által hisz, örök életet nyerjen ; 2. hogy tartsuk meg parancsolatait, mert δ nem parancsol mást, csak ami jó azoknak, akik őt szeretik. A jó emberek, akik élő hittel hisznek Jézusban, s akiknek lelkében Isten igaz szeretete lakik, megteszik (ez a mennyország), tegyék hát meg a bűnösök is, ez a célja imádságunknak. — IV. Kérés. Az első három kérés Istenre vonatkozott, ez a többi reánk, mert a harcoló egyháznak testi és lelki épségre egyformán szüksége van. Ebben Jézus négy nagy bűntől óv: 1. ne kívánjunk drága ételeket, csak ami szükséges („kenyerünket"); 2. „a mi" kenyerünk igaz úton szerzett kenyér legyen; 3. elégedjünk meg avval, amit Isten adott, ne kívánjunk többet („mindennapi") ; 4. mindent, amit bírunk, Isten jóvoltából bírjuk, tehát ne bizakodjunk el a magunk érdemében. A másik eledel, melyet kérünk szellemi, mert Jézus mondja, „hogy nemcsak kenyérrel él az ember, hanem Isten igéjével". — V. Kérés. „Vétek" itt nem adósság, hanem bűn, mellyel tartozunk Istennek.

1) Itt tehát nem adósság-elengedésről, hanem bűnbocsánatról van szó Ε kérés tanít: 1. megalázkodásra, mert bűnösök vagyunk mindnyájan ; 2. megbocsátásra, mert bocsánatot csak igy remélhetünk. — VI. Kérésnek két oldala van: mit jelent a kísértés ós mit tesz kísértésbe vinni? A kísértés jelentése a következő: 1. Mi kisértjük Istent, ha az δ külön segítségéhez folyamodunk (appeal) ott, ahol a saját erőnkből is segíthetünk. Tehát segíteni kell .magunkon, mert ez bűn. 2. Kisórt bennünket Isten, saját jóvoltunkra, tehát kitartóknak és híveknek kell lennünk a veszedelmek idején. 3. Kisért az ördög, a bűn. Ekkor emlékezzünk meg az ördög nagy hatalmáról, a magunk gyöngeségéről kérvén Isten erejét a győzelemhez. A másik kérdés kísértetbe vitetni = legyőzetni, elesni. A kísértés maga nem bűn, sőt alkalmat ad a diadalra, de legyőzetni, az mindig kárhozatos bűn. VII. — Kérés. Ez jelent mindenféle rosszat, anyagi, ') Az angol nyelvű úri imában a „vétek" szó „debt"-el van visszaadva, mely eredetileg „adósság' jelentésben használtatik.