Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 9. évfolyam, 1911 (Budapest)

Tüdős István dr.-tól: Jézus tanitói útjának földrajzi adatai

22 Dr. Tüdős István. semminémű jelzés,— az útja iránya azonban megvan nevezve, amikor a 20 1

7-ben így szól a feljegyzés: „felmenvén Jézus Jeruzsálembe, maga mellé vévé a 12 tanítványt". S hogy valóban ment Jeruzsálembe, bizonyság a 20 1

8_

i

g, amelyekben arról szól Jézus, mi vár reá, ha most felmennek a fővárosba .. . Mintegy útközben folytatott beszélgetés ez, amelynek közepette történik meg a Zebedeus-fiak anyjának kérése, aki épen ezt az útat tartotta döntőnek a királyság megalapításának kérdésében. Ez az út Jeruzsálem felé Jerikón át vezetett, amint a 20 29 igazolja s ment Jézus egészen Betfágéig; az Olajfák hegyének ama keleti részéig, a mely Bethániáig nyúlott le, úgy, hogy a két hely: Beth-fage (völgy-hajlók) és Bethánia (szegénység-hajléka) valószínűleg egy volt, csak más-más jelzéssel. Innen vonul fel virágvasárnap Jeruzsálembe, ahol a nagy hetet megszakítással tölti, mert a 21 1

7 szerint elmegy Bethániába s onnan tért vissza a fővárosba, hogy ennek az evangélistának előadása szerint a 26-ik fejezetig levő tanításokat elvégezze s azok után mondja tanítványainak a 26 2-ben : „tudjátok, hogy két nap múlva a húsvétnak ünnepe leszen és az embernek fia elárultatik, hogy megfeszíttessék." Tehát ott van Jeruzsálemben: hétfőn, kedden, szerdán, csütörtökön, — közbül még kimegy egyszer Bethániába, a poklos Simon házába (26 6) s úgy tér vissza Jeruzsálembe, hogy az utolsó vacsorát szerezze, amely nagy-csütörtökön megy végbe, amely vacsora után következik a gecsemáné kerti jelenet. A 26 3

6-ban ez a hely „Gecsemáné fala" néven van nevezve Károli fordításában. Az eredeti szövegben: „elg χωρίον Γεθοημανϊ^ kifejezés áll s a „χωρίον" jelent mezei, falusi helyet, — amelynek megfelelő latin kifejezése a „villa" s épen ebből lehet legjobban következtetni a „kert" jogos s helyes alkalmazására, amely az olajfák hegyével összeköttetésben nagyon is természetes, maga a név „geth mané" „olajsajtolás s kövérség-völgyéM jelentvén. A kerti jelenet után s mikor az elfogatás megtörtént a főpapi ház, a tiszttartói palota, a Golgota a helyek, ahol az Idvezítő tartózkodik, majd a feltámadás után a galileai hegy s ezzel végződik a Máté előadása. Ha már most összefoglaljuk az adatokat, a következő eredménnyel számolhatunk be, mint amely ebből az első evangyéliomból áll előttünk. A Jordán mellé menve s megkeresztelkedve: a puszta a tartózkodási hely, ahonnan Názáretbe tért, onnan pedig Kapernaumba. Innen a tengert — Galileait ! — járja körül, majd a Haitin hegyen prédikál s Kapernaumba tér, hogy