Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 9. évfolyam, 1911 (Budapest)

Germanus Gyula dr.-tól: Az arab keresztyénség emlékei

94 Dr. Germ anus Gyula. tökjén, a templomba ment Hínd, hogy felvegye a szentséget. 'Adi is a templomban volt. Mialatt a lány imájában volt elmélyedve, megfigyelte és szépsége — nagy, sudár termetű lány volt, elbájolta. A lány kíséretének feltűnt ugyan 'Adi figyelmes tekintete, de felszolgálója, Mária, ki maga is szerelmes volt a deli ifjúba, nem engedte meg, hogy figyel­messé tegyék rá, mivel csak ily módon gondolt 'Adi közelébe férkőzni. Végre Hind észrevette 'Adit s szégyenkezve tett szemrehányásokat szolgálóinak. 'Adi beleszeretett a gyönyörű Hindbe, de nem vallotta meg szerelmét egy évig. Mária, ki már nagyon vágyódott viszontlátni 'Adit, rábeszélte Hindet, hogy menjenek el a Szt. Tamás templomba, melynek szép­ségét színesen festette le előtte. Az apácák és lányok, kik felkeresik, a sok izzó lámpa, a gyönyörű épület felizgatták a lány képzeletét és végre engedett szolgálója rábeszélésének. Mária, rögtön értesítette 'Adit a tervezett találkáról, ki legszebb ruháját öltötte fel ós számos fiatal ember társasá­gában a templomba sietett. Midőn Hind belépett a templomba, Mária felkiáltott. „Nézd e gyönyörű ifjút, istenemre, szebb δ mint a lámpák és minden egyéb amit itten látsz!" Ki ő? kérdezte Hind. ,,'Adi 'bnu Zejd" felelte a szolgáló. „Gondolod, hogy megismer, ha közelebb jövök?" Mária igenlő válaszára közeledtek feléje és növekvő érdekkel figyelte amint társaival csevegett, kiknél delibb, szebb, ékesebben szóló és nemesebb volt. „Szólj hozzá — mondá Mária úrnőjének, kinek tekintete elárúlta érzelmét. Néhány szó után a szerelmesek elváltak. Néhány napra rá a szerelmes Mária felkereste 'Adit és meg­ígérte, hogy kieszközli házasságát, ha előbb őt fogja szeretni. Mária minden alkalmat felhasznált, hogy Nu'mannal tudassa, mennyire szereti lánya 'Adit és ha házasságukat ellenezné, Hind kárt teend magában. Nu'man Mária intrikáinak nem tudott ellenállni s csellel ráhagyta magát venni arra, hogy lányát 'Adihoz adja. Jellemző e mesében a keresztyének nagy befolyása Hírában. A templomi találka — nem az utolsó eset, hogy a szentély vált szerelmes párok első találkozójává — úgy érint, mintha nem is a Mohamed előtti időkbe esnék. Maga a fejedelem is keresztyén és lánya az akkori arabság ünnepelt költőjével keresztyén templomban kelnek egybe. A hírai dinasztia mellett Syriában Damaszkus környékén uralkodott a Mohamed előtti arabság másik fejedelemsége: a Gasszanida udvar. A Gasszanida arabok is Dél-Arábiából vonultak fel Syriába és a byzanci udvar hűbéresei lettek a hírai arabok ellen. Történetüket homály fedi. Állandó tele­pekkel nem birtak, hanem táborban laktak, melyet az évszak és a politika követelményei szerint változtattak. A Gassza­nídák nem kerülhették ki a byzanci kultura jótékony hatását;

Next

/
Oldalképek
Tartalom