Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 9. évfolyam, 1911 (Budapest)

Raffay Sándortól: Az ál Máté

74 Raffay Sándor. 24. Fejezet. Mikor erről a város fejét, Affrodosiust értesítették, ez egész seregével kivonult a templomhoz. A templom papjai pedig, mikor Affrodosiust egész seregével a templomhoz sietni látták, azt hitték, bosszút áll azokon, akik az istenek romlásának okozói voltak. 0 azonban, a templomba lépve, mikor az összes bálványokat arcukkal a földre terülve látta, Máriához lépett és imádta a csecsemőt, akit az az ölében hordott, s miután imádta őt, az egész seregéhez és barátaihoz így szólt: — Ha nem ez volna a mi isteneink istene, a mi isteneink semmikép nem borultak volna arcra előtte, se nem estek volna a földre tekintete előtt, a mivel hallgatagon uruknak vallották őt. Mi hát, ha nem tesszük mind előrelátóan azt, amit a mi isteneinktől láttunk, annak az isteni haragnak veszedelmét vonhatjuk magunkra és mindenestől pusztulásba dőlünk, amint az Faraóval, Egyptom királyával megesett, aki annyi csodának se hive egész seregével a tengerbe merült. Akkor ama város egész lakossága hitt az Úristennek a Jézus Krisztus által. Raffay Sándor.