Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 9. évfolyam, 1911 (Budapest)
Raffay Sándortól: Az ál Máté
Az ál Máté. 69 kapta a körülmetélést, egy pár gerlicét és két galambflókát áldoztak érte. Volt azonban a templomban Istennek egy tökéletes és igaz embere, névszerint Simeon, aki 112 éves volt. Ez Ígéretet kapott az Úrtól, hogy nem lát halált addig, mig Krisztust, az Isten fiát testben meg nem látja. Mikor ez a csecsemőt meglátta, nagy hangon felkiáltott, mondván: — Isten az δ népére tekintett és betöltötte az Úr az ő igéretét! És buzgón imádta a gyermeket. Majd miután a köpenye alá vette őt, megint imádta őt s talpait csókolgatva mondá: — Mostan bocsátod el Uram a te szolgádat a te beszéded szerint békességben, mert látták szemeim a te üdvözítésedet, amelyet minden népek színe előtt készítettél világosságul a népek megújúlására és a te Izráelednek dicsőségére. A templomban volt Anna, az Úr prófétanője is, Fánuel leánya, az Áser törzséből, aki lányságától számítva hét esztendeig élt az ő férjével és már 84 esztendeje volt özvegy, aki sohasem távozott el az Úrnak templomától, bőjtőléssel ős imádkozással töltve az idejét. Ez is odament a gyermekhez ős imádta őt mondván, hogy abban van váltsága a világnak. 16. Fejezet. Két esztendő múlva ime mágusok jöttek keletről Jeruzsálembe, akik nagy ajándékokat hoztak. Ezek buzgón kérdezgették a zsidóktól, hogy: — Hol az a király, aki néktek született? Mert láttuk keleten az ő csillagát és eljöttünk, hogy őt imádjuk. Ez a szándék Heródes királynak is tudomására jutott és annyira megijesztette, hogy elküldött az írástudókhoz, farizeusokhoz és a nép tudósaihoz, tudakolnák ki tőlük, hol fog a próféták jövendőlései szerint a Krisztus születni ? Azok pedig azt mondták : „Júda Betlehemében." Mert így van megírva: „És te Betlehem, Júda földje, egyáltalán nem vagy legkisebb Júda vezérvárosai között, mert belőled származik a vezér, aki az én népemet, Izraelt, kormányozza." Akkor Heródes király magához hívatta a mágusokat és pontosan kitudakolta tőlük, hogy mikor tünt fel nekik a csillag? Azután elküldte őket Betlehembe, mondván:
