Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 9. évfolyam, 1911 (Budapest)

Ifj. Imre Lajostól: A skót vallásos nevelés története a reformáció óta

A sl<ót vallásos nevelés története a reformáció óta. 223 Foglaljuk össze most e korszak vallásos kultürkincsének alapvonásait a következőkben: a kort általában a dogmatizmus korának nevezhetjük; a vallástanítás tárgya még mindig a hittételek és nem vallásos élet. A fanatizmus, mely a korszak elején predominál, később megszűnik, de csakis az egyház tudósainál ad helyet szabadabb szellemnek, a nép maradván régi felfogása mellett, mely orthodox és dogmatikus amellett, hogy határozott judaista. A vallásos nevelés módszeréről: a nevelés támpontjáúl igen helyesen van elismerve a család\ úgy, hogy az egyházi hatásokat is — bizonyos körig — a család közvetíti. Magának az egyháznak nevelése rigorisztikus, nem keresztyéni, amellett, hogy szigorú erkölcsiséget biztosít, ezt zsidó indokolással teszi. Bár nagy súly esik a tanítás oldalára, még sem annyi, mint ezt a múlt korszakban láttuk. III. Vallásos nevelés a jelenkorban. Ez a kor határozottan óriási változást mutat a mult korszakhoz képest. Ε változást két ok készítette elő. Az egyik, külső ok volt a megnövekedő angol befolyás, mely politikai és társadalmi kérdésekben egyformán érezteti a hatását. Az angol egyház ép különös középútat követő hittanánál fogva, sohasem volt dogmatikus egyház. Ennek megvolt a maga rossz oldala, mert (eltekintve természeti tulajdonságoktól) mindenütt azt látjuk, hogy a filozofáló gondolkozás a vallásos elmélkedésből indul ki, épúgy, mint ahogy a biblia volt minden tudománynak első tútora, onnan meríti a nép minden tudományát. Megvolt azonban a haszna is, mert a gondolkozás történetében eljön az idő, mikor szükségkép bekövetkezik a dogmáktól való különbség, s az egyház, mely a dogmákhoz ragaszkodik, vaskézzel szőrit vissza minden ilyen véleményt. Ez a vaskéz, hiányzott az anglikán egyházban, vele járt, hogy vallási üldözésben a tudomány ott nem is részesült, vagy legalább is elenyésző csekély mértékben. Ez a szabadabb levegő csak jó hatást gyakorolt Skócia orthodoxiájára. Legvilágosabban észlelhető ez ott, mikor a Leeféle kultuszreform ügyben a nép minden rétege Lee mellé áll úgy, hogy a zsinat engedni kénytelen velük szemben. A második előkészítő ok maga a skót egyház schismája volt. Ép az, hogy az egyházpolitikai kérdéseket hittani kérdésekké szélesítették ki, az, hogy mindenki tudta, hogy itt a kérdés fölött két ellenkező szellem áll szemben egymással, kényszerítette a legegyszerűbb embert is, hogy az alternatívát maga fontolja meg ós saját szelleme szerint csatlakozzék egyikhez, vagy a másikhoz. A világnézetbeli különbségek