Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 9. évfolyam, 1911 (Budapest)
Szabó Aladár dr.-tól: Az őskeresztyénség és a misszió
Az őskeresztyénség és a misszió. 185 baja, veszedelme a római keresztyének szívét ne érintette volna. A galliai keresztyénség a II. században alakult, de már a második század végén nagy tevékenységet fejt ki és szenved is az Úrért. Szintén görög jellegű. Görög gyarmatosok közt alakult. Híres püspöke Irenaus a II. század végén azonban bizonyságot tesz arról, hogy kelta nyelven is szokott prédikálni. Hatásai különben az itt-ott gyéren feltűnő (Köln, Mainz) germán keresztyónségre is kiterjedtek. A nevezett országokon kívül a három első században nagyobb számban — de nem nagy szellemi erővel — voltak még keresztyének Spanyolországban, csekély számban Angliában, melynek kelta lakossága körében legalább három püspöki egyház állott fenn, Rhaetiában (keleti Schweiz, Bajoroszág,) Noricumban (Közép-Ausztria), Moesiában (a mai Szerbia, Románia) és Magyarországon. A Dunántúl (Pannónia) az első keresztyén terület hazánkban. Bizonyos, hogy a III. században már hazánkban is volt püspöki vezetés alatt álló gyülekezet és hogy Sopron meg Szombathely keresztyén vértanúi hazánkat eljegyezték az Úr Jézusnak. Mintössze a II. század végén valami 1600 presbyterpüspök vezetése alatt álló és ezekkel összeköttetésben álló. chorepiszkopuszok, presbyterek, sőt itt-ott diakonok által kormányzott gyülekezetben Harnack szerint 3—4 millió keresztyén élt. Ez azonban hibás becslés. Hiszen Harnack is elismeri, hogy már a III. század közepén több keresztyén volt mint zsidó, pedig ezek száma szerinte Augusztus halálakor 4 vagy 4'/ 2 millióra rúgott. Azoknak van hát igazuk, a kik szerint a III. és IV. század határvonalán legalább 6 millióra tehető az összes keresztyének száma. Előre tekintve azoktól a felséges időktől el egészen a XIX. század és a jelenkor óriási missziói tevékenységéig, elmondhatjuk, hogy a keresztyénség a legönzetlenebb, legbuzgóbb, a legokosabb s a gyülekezeti életet teljesen az egyének hitére alapító ós ezért leggyőzelmesebb missziói munkát abban a három első században végezte, a mikor olyan megvetett, elhagyatott, üldözött volt és külső segédeszközök nélkül szűkölködött, de Jézus jelenlétének erejét oly mértékben megtapasztalta, mint azóta az emberiség még sohasem. Dr Szabó Aladár. Theol. Szaklap. IX. évf. 13