Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 9. évfolyam, 1911 (Budapest)

Raffay Sándortól: Az ál Máté

136 Raffay Sándor. pedig leült az odúban s az oroszlánok kölykei a lábai körül futkostak hancúrozva és játszadozva vele. Az öreg oroszlánok meg lehajtott fővel távol állva imádták őt, kölykeik pedig előtte hancúroztak. Akkor a távolban álló nép, amely Jézust nem látta, így szólt: — Ha ez, vagy a szülei valami súlyos bűnt el nem követtek volna, nem ment volna önként oroszlánok közé. Mikor ezt a nép magában elgondolta ős szomorkodásnak adta át magát, ime Jézus a nép szemeláttára kiment a barlangból és az oroszlánok előtte mentek, mig azok kölykei a lábai előtt játszadoztak. Jézus szülei pedig lecsüggesztett fővel távol állottak és figyeltek. Hasonlókép a nép is az oroszlánok miatt messze állott, mert senki se mert azokkal érintkezni. Akkor Jézus így szólt a néphez: — Mennyivel jobbak nálatoknál az állatok, amelyek ismerik és dicsőitik az ő urukat, mig ti emberek, akik az Isten képére és hasonlatosságára vagytok alkotva, mibe se veszitek. A vadállatok ismernek engemet és megszelídülnek, az emberek ellenben látnak engemet és mégsem ismernek. 36. fejezet. Ezután Jézus mindenek szemeláttára az oroszlánokkal együtt átment a Jordánon és a Jordán vize szétvált jobb és balfelé. Akkor, hogy mindenki hallja, így szólt az oroszlánoknak: — Menjetek el békességgel és senkit se bántsatok, se ember ne ártson tinektek, amig vissza nem tértek oda, ahonnét kijöttetek. Azok pedig nem hanggal, hanem a testükkel köszönvén neki, a helyükre mentek. Józus pedig visszatért az anyjához. 37. fejezet. Miután József ács volt és a fából jármon és ekén, szóval a föld forgatására és művelésére alkalmas eszközökön kívül mást nem készített, legfölebb faágyat csinált. Egyszer egy fiatalember hat ágyat rendelt meg nála. József megparancsolta a fiának, hogy a fát a küldött mérték szerint vas fürésszel