Raffay Sándor–Pröhle Károly szerk.: Theologiai Szaklap 8. évfolyam, 1910 (Sopron)

Lenen Géza dr.: A keresztyénség vallástörténeti helyzete

A keresztyénség vallástörténeti helyzete. 87 ebben is látnunk, hiszen manapság Ex 20., továbbá 21—23. részeknek mózesi eredetét tagadni sokkal bajosabb, mikor tudjuk, hogy 500 évvel előbb hasonló törvény létezett Babylonban. A társadalmi életnek normái bizonyára meg voltak állapítva jóval előbb Mózesnél, de egész különleges jelleget nyer maga a dekalogus az első és 2-ik parancsolat által, ahol Jahve egy történeti ténnyel kapcsolatban ismerteti meg magát és mint népének Ura, saját maga adja annak törvényeit, az ő akarata szerint kell annak kormányoztatnia. Izrael egész történetének hosszú folyama alatt tudta, hogy a törvényben a legtökéletesebb kijelentést, Jahve akaratát bírja. Jahve speciális vezetésének tudata minden többi vallásoktól különállóvá tette az övét, sőt befolyt bizonyos fokig a nép elkülönülésébe is. Izraelnek összevegyíthetetlenűl meg kellett tartani a nyert kijelentést s az ezért folytatott küzdelem Jahve által támasztott képviselői voltak a próféták. Egyszóval üdvtörténeti egység s annak megfelelő tan jellemzi az ószövetségi szentírást, kisebb fontosságú s psykhologiailag közvetített analógiák pedig nagyobb jelentőséggel nem bírhatnak. Nem tárgyalhatjuk itt mindamaz analógiákat, melyeknek alapján az egyetemes vallástörténeti fejlődésbe akarták bevonni az ó és újtestamentomi kijelentéseket, hogy azokat egyedülálló jellegüktől, történeti különállásuktól megfosszák. Hogy mely irányban halad a kutatás, azt bizonyítja Troeltschnek egy pár tudományos meggyőződést kifejezni akaró véleménye. „A keresztyénség — mondja — különösen kezdeténél teljesen történelmi jelenség"*) nagy assimiláló erővel, úgy, hogy „Jézus prédikációi minden eredetiség mellett zsidó példabeszédbülcsességhez és fogság utáni apokalypsishez csatlakoznak". „A váltságtant csak a bűn és ősállapot kidolgozása vonta be.a történelem körébe". „Akijelentés koncentrációja egy ponton későbbi theol. munka".**) Ennyiből is világos, miért tartja a heidelbergi systematikus első feladatnak, hogy Jézus életével tisztába jöjjenek, szóljunk hát mi is itt e kérdésről röviden. A keresztyénség eredeti, le nem vezethető jellege s ennek következtében kijelentésszerűsége Jézus életével áll kapcsolatban, nem csoda, ha ez a kérdés a theol. munkálkodásnak annyira előterében áll. Különös lendületet neki korunk jelszavai: az evolucionismus és historismus adtak. Emez Jézus életére vonatkozólag forrásúi azt az eredeti történeti elbeszélést ismerte el, mely leghívebben Márknál van fentartva s azt a beszédgyűjteményt, melyet meg Máté és Lukács dolgoztak fel, mialatt a 4-ik evangyéliom, mint görög philosophiai befolyás terméke, figyelembe nem jöhet; amaz különös bizonyságot nyert a múlt században feltalált *) Absolutheit etc. 32., 2. **) Gesch. u. Met. 6. kv. 13. kv.