Raffay Sándor–Pröhle Károly szerk.: Theologiai Szaklap 8. évfolyam, 1910 (Sopron)
Lenen Géza dr.: A keresztyénség vallástörténeti helyzete
84 I) r. Lencz Géza. a nomád állapot képezi. Ezért, hogy fetisizmus, totemizmus és animizmus nélkül a patriarkhák vallása el nem képzelhető. Mózes adta meg a külön vallási fejlődés irányát, ő teremtette meg a vallási egységet; valóságos monotheismusról és erkölcsi istenfogalomról szó sem lehet, valamint ez időben csak arab befolyásról beszélhetni. Izraelt csak lassan népesítik be az izraelita törzsek, hol kanaanita befolyás alá kerül a vallás és csak a később elkövetkezett sok nemzeti nyomorúságok alatt fejlődött ki az ethikai monotheismus, mely közben a próféták, mint különös vallási személyiségek is figyelembe veendők, végre a deuteronomium és az ótestamentomi iratok papi rendezésének kora keleti, különösen babyloni befolyást is mutat. A másik megfejtési kísérlet Winckler és követőié. Ez a felfogás egységesnek veszi az egész keleti kultúrát, mely Babylonból indul ki. Ezen kultúrkörzeten belől a zsidóság mintegy nemzeti szektát alkot. Izrael egész vallási irodalma bizonyságot tesz egyfelől a babyloni asztral, majd egyptomi napkultuszszal való érülközés felől, másfelől tendenciósus iratok azok, vallási és politikai célzattal, melyek tehát nem az igazi képet mutatják. Hogy totemisztikus eredetű, sociális képződménynek tartsák a vallást, az manapság sokaknál vallásphilosopliiai kiindulást képez, hangsúlyozzuk, hogy ez puszta bölcsészeti feltevés s maga Smith Róbert, ki a sémi népek törzsvallásáról igyekezett ezt utána kutatni, bevallja, hogy „elhatározó bizonyságai" nincsenek.*) Hozzá tehetjük, hogy a héber vallásban hasonló vonások sem találhatók, valamint biztos alapot nélkülöző feltevés, nála egy félvad, nomád korszakot felvenni. De ha pl. animisztikus analógiát találnának is, abból egyenesen a vallás eredetére következtetni, merész dolognak kell tartanunk. Ki bizonyította azt még be, hogy minden nép vadállapotból lett kulturnéppé, mindenütt animisztikus korszakok állanak a későbbi fejlődés kezdetén ? Az őskijelentés nehéz problémáját itt tárgyalni nem akarjuk. Pusztán a nemrég elhalt, alapos tudású Köberle történeti Ítéletéhez tartjuk magunkat: a vallások animisztikus jelenségei mindig és mindenütt ott vannak a magasabbak mellett és a meg nem tagadható psykhikus okokból és motívumokból származnak; teljesen visszás dolog, ebből történeti lépcsőfokot állapítani meg,**) Csengey úgy képzeli magának a dolgot, hogy Jahvéban Izrael valami egészen ismeretlen Istent fogadott el a magáévá, ki az Egyptomból való kiköltözéssel kapcsolatban „szabadítónak"" bizonyította magát, mely jellemvonásának Izrael történetére átvitele képezi aztán a mózesi magból továbbfejlődés alapját, mialatt a személyes, nemzeti Isten mellett *) Die Keligion der Semiten. Ford. a „Lectnres on the Religion of Semites" 2-ik kiadása után. Stübe 87 kv. **) Theologie der Gegenw. í. Jahrg I. Η. 20.
