Raffay Sándor–Pröhle Károly szerk.: Theologiai Szaklap 8. évfolyam, 1910 (Sopron)

Lapszemle - Daxer György dr.: Neue kirchliche Zeitschrift

Lapszemle. Neue kirchliche Zeitschrift 1910. évf. 1—3. szám. Mint az előző években, úgy szándékozunk az idén is ezen jeles tudományos theol. folyóiratnak legújabb számait olvasóinkkal ismertetni. Mint minden évben, az idén is az első számot megnyitja a főmunkatársak egyikének, ezúttal D. dr. Beszel Hermannak, a bajor ev. egyház főkonzisztoriuma elnökének cikke, mely égető egyházi kérdéseket fejteget. A nehéz időben nehéz bár szép hivatalba hívott előbb egyszerű neuendettelsaui diakonissza lelkész, az ő szokott finom, de határozott modorában szól éppen e „nehéz idő" szülőokáról, t. i. az egyháznak és intézményeinek meg az iskolának ősi alapjától való eltávolodásáról. Evvel szemben határozottan állást kell foglalni Krisztus mellett. ..Bekenntnis zieht Bekenner an." Egyházi iskolák felállítására kell gondolni, még pedig nemcsak a nép számára. A theologus nemzedék érdekében is kell tenni valamit. És Krisztus, az idők ura, ha hozzá fordulunk, segít még az aggodalmak közepette is. Es végül illő helyét kell megint elfoglalnia lelkünkben a sokszor nagyon is elhanyagolt keresztyén reménynek is. Az ó-testamentom körébe tartozik König Ede bonni tudós tanárnak cikke a babyloni kultúráról és az ó-testamentomi eszmevilágról. König — bár voltak, kik illetékességét kétségbe szerették volna vonni — sokat foglalkozott az O. T.-nak és a babyloni kultúrának viszonyával. Jelen cikkünkben is kimutatja, hogy a nyelv, a költői előadás, a csillagászati ismeretek, a súly mérték és pénz, egyes szokások terén, sőt még a vallásban, pl. a jövendölés, imádság, áldozat dolgában is vannak megegyezések Babylon és az Ο. T. között, de ezért még egyenes kölcsönzésről nem lehet szó. Egy további cikk majd folytatni fogja a két kultúra közti viszonv ecsetelését, nevezetesen a vallás terén való különbségeket is ki fogja emelni, hogy aztán meg lehessen vonni a végső következtetéseket. Uj-testamentomi tárgyú Endemann berlini lelkész cikke a héber levél szerzőjéről, aki a cikk fejtegetései szerint Barnabas