Raffay Sándor–Pröhle Károly szerk.: Theologiai Szaklap 8. évfolyam, 1910 (Sopron)
Schneller István dr.: Abaelardus Péter
40 Dr. Schneller István. annyira azt, hogy mit kiván az Úr, mint inkább azt, hogy mennyi a pénz; kik nem azt kérdik: hol az Ur, hanem azt: hol a pénz"?! (Cousini kiadás II. 197. L. Hausrath.) „Inkább kell méltó laicusnak gyónni, mint oly simonistának, aki a szenttel kereskedik." (Hausrath 214.) d) Már ezekbó'l is következik, hogy nem a pap, mint ilyen adja az absolutiot s hogy így az egyház sem bírja, mint ilyen a mennyországnak a kulcsát. Csakis Isten az. aki igazán absolvál. a) Isten nem azonosíthatja magát a pártos, önző püspökökkel, akikkel még az egyház sem azonosítja magát, midőn az afrikai zsinaton kimondja azt, hogy az igazságtalanul excommunicáló püspök csakis önönmagát excommunicálja. így tehát Isten — még kevésbé sem azonosíthatja magát az absolváló vagy excommunicáló pártos, önző pappal, mint ilyennel. Ezért mondja Abaelard még közelebb, hogy az, ki valójában nem bizonyul be Péter utódjának, az nem is bírhatja Péter kulcsának hatalmát. — Péter utódjai csakis azok, akik a valóságos apostoli életet élik (214. 1.); valódi apostoli életet pedig az él, aki Krisztushoz szentség- és bölcsességben hasonló életű. így tehát nem az egyházi ordo teszi a papot pappá; nem a papi kenet, amely ellen, mint Oelgötze ellen, később Luther oly élesen küzdött — a papi jelleg alapja; hanem csakis a papi érzület. β) Abaelard azonban még itt sem áll meg. A mennyországot egészen kiveszi az egyháznak a kezéből. Az egyházból kizárhat valakit egy méltatlan, zsarnoki püspök: vétkes hatalmi szózata azonban nem hatásos a túlnanra, a mennyországra nézve. Ezzel azután mégis csak ellenkezésbe jut Máté evangeliomának egyik sarkalatos helyével (Mt. 16, 18, 19), ahol is egészen világosan megadatik Péternek a bűnöket megbocsátó és azokat megkötő hatalom és ezzel a mennyországnak kulcsa is. Abaelardus szövegcsavarással segít magán, amidőn a mennyországot azonosítja az egyházzal s ezzel elismeri Péter és utódjai részére az egyházhoz kötő és abból az egyest kiközösítő jogot. Ε magyarázat a szöveggel egyenesen ellenkezik, amelynek 19-dik verse a γη-t az οϋρανος-szal szembesíti: και δωσω σοι τας κλεις της βασίλεια; των ουρανών, ν.αΐ δ έαν δη ση ς έττ: τη; γη; έσται δέδεμενον έν τοις ουρανοί;, '/.α'. ο έαν λύσης έζι της γης έσται λελυμενον έν τοις ουρανοί;. Legyünk azonban méltányosak Abaelardussal szemben. A szöveg 18di k versében Péterre, az ezt hívő Péterre alapítja Krisztus az egyházat (χ,άγω 3= σοι λέγω ότι συ ε! ΙΙετρος, και έχι ταύτη τη πέτρα οικοδομήσω μου την έν.ν.λησιαν, και πυλαι άδου οϋ κατισχυσουσιν αΰτης). Krisztus ezen egyháza nem földi, hanem örök, mennyi, egyház, amely éppen ezen jellegét abban mutatja, hogy a Hades kapui azon nem győzedelmeskednek, mert Krisztus egyháza szemben a Hadesivel mennyei. Most már Abaelardus Krisztusnak egyházát azonosítja a mennyeivel: de viszont ezzel
