Raffay Sándor–Pröhle Károly szerk.: Theologiai Szaklap 8. évfolyam, 1910 (Sopron)
Könyvismertetés - Pröhle Károly: Krieg, Enzyklopädie der theologischen Wissenschaften
300 Könyvismertetés. dított Luther theológiájára. Szerzőnk kimutatja, hogy Luther a skolasztikus Okkam útján jutott el Augustinus és Pál apostol bibliai, antliropológiai és soteriologiai álláspontjára. Ezen az alapon építette fül Luther a maga theológiáját úgy a kath. egyház hierarchiai, tradicionális és műkegyességi, mint az újrakeresztelők spiritualista felfogásával szemben. Ily módon jutott el Luther a hit által való megigazulás alapelvére a katholicizmussal s a kijelentés történeti tényére a rajongók tisztán szellemi keresztyénségével szemben. Zwinglinek, a spekulativ humanista reformátornak önállóságát Lutherrel szemben Tschackert erősen hangsúlyozza, kinek reformátori jelentősége istentana, mig Lutheré hitfogalma alapján értendő meg teljesen. Ezzel szemben Kálvinnál vitatja Luthertől való függőségét. Luther és Kálvin tan fogalmainak ismertetésére a lutheri és ref. hitvallásos iratok tanfogalmainak előadása következik, amelyeknek normativ jelentősége az egyházrendezetekben jut kifejezésre. Ε rendezetek dogmatikai tantartalmát elsőnek Tschackert ismerteti. De műve a reformátori tanfogalmak keletkezésének és kifejlődésének ismertetésénél gazdag egyháztörténeti tananyagot is foglal magában. Ezzel természetesen kiszórúl a használatból a prot. tanfogalmak keletkezésének első ismertetője, Planck műve a XVIII. század prot. theol. irodalmából, mely ma már a prot. gondolatvilág ismertetésében nem elégíti ki sem a művelt laikust, sem a szakképzett prot. theológust. Tschackert műve valóságos tárháza a kath. és ref. tanfejlődés egész anyagának és teljesen megbízható rengeteg irodalmának. A Polemika klasszikus írója e művében is teljesen biztos alapon áll. Egyháztörténeti ismeretének óriási anyaga e művéből is kitűnik. Ismeretes, hogy Kurtz nagyobb egyháztörténetének egyik legújabb 2 kötetes kiadását éppen ő dolgozta át. Előadását bizonyos melegség és közvetlenség jellemzi s míg a részletekben az eltérő tanirányoknál is az egyházi tanfejlődés iránti legmelegebb érdeklődés. Igazi „corpus doctrinae", mely türelmessé teszen még az ellentétek megítélésénél is. Méltó a legújabb német prot. irodalomhoz, az evang. keresztyénség tantartalmi gazdagságához, s a szerző ismert irói reputációjához. Behatóbb ismertetését egy közelebbi alkalommal adjuk. Megérdemli, hogy annak részleteibe is elmélyedjünk ! Sokat tanúihatunk belőle. Sz. M. Dr. Cornelius Krieg, Enzyklopädie der theologischen Wissenschaften nebst Methodenlehre. Zu akademischen Vorlesungen und zum Selbststudium. Zweite, verbesserte Auflage. Freiburg im Breisgau. Herdersche Verlagshandlung. 1910. 331 oldal. Ara 5 márka. Mikor tübingeni diák-koromban egyszer látogatást tettem a katholikus theologiai fakultáson, mely cgy T külön konviktusban van elhelyezve s meghallgattam Schanz hírneves katholikus apologétának, akkori rector megniticusnak egy előadását, mely