Raffay Sándor–Pröhle Károly szerk.: Theologiai Szaklap 8. évfolyam, 1910 (Sopron)
Raffay Sándor: A revideált biblia
A revideált Biblia. 23.5 7 4 1-beu a ου χάριν nem a λέγω coi-hoz, hanem az άφέωνται-hoz tartozik, tehát nem így kell fordítani: Minekokáért mondom néked, megbocsáttatik az ö sok bűne, hanem így: Mondom néked, ereVí bocsáttatik meg az ö sok bűne. 8 ] 4 A két participium nem esik olyan közel egymáshoz, hogy a magyarban összekapcsolhatnánk. Az ά·/.ούσαντες és a πορευόμενοι között a közelebbi meghatározások egész sora fekszik. A szöveg nem arról szól, hogy akik hallgatják az igét, egyszerűen tovább mennek, hanem hogy ΰπο μερίμνων -/.α', πλούτου και ήϊονών του βίου kerülnek, azok terhét vagy gondját hordozva járnak. A példázatban a szemléletességhez szükséges párhuzam csakis akkor van meg, ha a πορευόμενοι a feö-val köttetik össze. Ami a magnak a tövisek különféle faja, amelyek mind hatalmasabb, terjedelmesebb fejló'désre képesek, mint a mag, ugyanaz az istenigének a gondok tömege, a gazdagsággal járó törődés, az élet gyönyörűségének hajhászata. Mikor az ember az ige hallgatása után ismét ezek közé kerül, mcgfojtatik és nem jut gyümölcsözésig. Wellhausen a πλούτου előtt levő και-t törli. Szerintem helyesen. Mert amint a hasonlat második tagjánál is a két genitivus appositiója az egyes genitivus, így kell az első tagjánál is a két genitivusnak állania. A ύπ'ο μερίμνων του πλούτου és a υπ; μερίμνων τοΰ βίου egymást egészíti ki és teljesen megfelel annak a gondolatnak, amelyet a kép ki akar fejezni. A πορευόμενοι pedig nem állhat elől magára, hanem a ϋπ'ο-val kötendő össze. A mondat tehát így hangzik: Amelyik pedig a tövisek közé esett, azok, akilc, hallgatják, de a gazdagság gondjai és az élet gyönyörei alá kerülve elfojtatvak és nem jutnak gyümölcsözésig. 8j 5 εν υπομονή itt csakis a kitartás lehet. Arról van szó, hogy amint a jó földbe hullott mag állhatatosan fejlődik egészen a gyümölcsözésig, úgy a tiszta szívbe került istenige is állhatatosan megmarad a gyümölcsözésig, vagyis kitartással (és nem béketűréssel) gyümölcsözik. 8 2 3 συνεπληροΰντο igét a revisió megrémülének szóval fordítja. A ουμπληρόω passivuma annyit jelent mint színültig megtelni. Arról van szó, hogy a hajóba, amlyen utaztak, becsapott a hullám s a tanítványok veszedelemben voltak. A vers tehát így hangzik: Szélvész csapott a tóra, megtelt a hajó és veszedelemben voltak. Rémülésről nincs itt semmi szó. Raffay Sándor.
