Raffay Sándor–Pröhle Károly szerk.: Theologiai Szaklap 8. évfolyam, 1910 (Sopron)

Veress Jenő: Spencer Herbert erkölcstana

Spencer Herbert erkölcstana. 225 felfogása élettani analógián felépített szuper-organicizmus, túlzó követőinek élettani organieizmusával szemben. A társadalom házi, szertartási, politikai, egyházi, élethivatási és gazdasági intézményeinek fejlődéstörténetét adja ezután. Háromféle társadalmi fejlődési fokozatot és társadalmi tipust különböztet meg. Egyik a militárizmus: a katonai vagy harcos társadalom, a másik az indusztriálizmus: az ipari vagy közgazdasági társadalmi típus. Az első múlóban, a második uralomra jutó-félben van. A harmadik fejlődési fokozat és tipus a magasabb értelmi, erkölcsi és eszthetikai fejlődés folytán előálló szabad együttműködés társadalma. Ez a jövendő fejlődés azonban nem műszaki és intézményes reformmal, hanem az egyének magasabb, jellembeli, erkölcsi fejlődésével valósítható meg. Itt meg különösen ezek a részek fontosak erkölcstani tekintetben.') Ezen az alapon adja azután a tökéletes társadalomban tökéletes embert föltételező abszolút és a mindig ehhez alkalmazandó relativ erkölcstant. Az általános bölcsészeti alapon az egységesített tudás olyan tornya emelkedik, melynek minden következő emelete kisebb alapú az előzőnél. A relativizmus alapján a fejlődéstörvénnyel felépített élettan, lélektan és társadalomtan tetején emelkedik az erkölcstan magas kupolája. A torony alapja a Megismerhetetlen mélységében gyökerezik. Maga pedig minden oldalról a Megismerhetetlen légkörével érintkezik. Kupolája meg a Megismerhetetlen fényes ködébe vész. A szellemi műépítészet félszázad alatt több század számára épített remekműve. Wundt bölcsészet-meghatározását leginkább fedi ez a rendszer: „A bölcsészet az az általános tudomány, melynek feladata az egyes tudományok által közvetített általános ismereteknek ellenmondás nélküli rendszerbe való egyesítése."

2) A hatalmas alapépítményen emelkedő, külsőleg is tekintélyes erkölcstani rendszeren mintha kívülről is olvasható volna az ifjú Spencer erkölcstanírási fogadkozására való célzással De Vigny Alfréd tömör és fényes mondása: „Qu'est-ce qu'une grand vie ? Une pensée de la jeunesse, réalisée par l'áge műr.": „Mi a nagy élet ? Ha az ifjúkor gondolatát megvalósítja az érett kor." (Folyt, köv.) Veress Jenö. Spencer Η.: Principles of Sociology 1876—96., I. 256-263. és III. 853. §§; Collins Kivonata 453—55. és 617. 1. 2) Wundt W.: System der Philosophie 1889.1 21. 1.; 1897.

2 17. 1.