Raffay Sándor–Pröhle Károly szerk.: Theologiai Szaklap 8. évfolyam, 1910 (Sopron)

Veress Jenő: Spencer Herbert erkölcstana

Spencer Herbert erkölcstana. 217 Biologia név alatt — mint Stein Lajos mondja

1) — Spencer összefoglalja a természettant, vegytant, csillagászattant, földtant, növénytant, állattant és fiziologiát. Ebben az időben is több természettudományi, politikai és bölcsészeti értekezése jelent meg. Azonban ezek tárgyunkra nézve fontossággal nem bírnak. 1870—72-ben adja ki lélektanát másodszor, két nagy kötetre bővítve és bölcsészeti rendszerébe beállítva. Az élettannal szoros összefüggésben van, azon alapszik. Rendszerében s erkölcstanára voló jelentőségét első kiadásával (1855.) kapcsolatban kiemeltük. Itt csak a felfogásában azóta végbement fejlődés eredményének e műben való érvényesítésére kell rámutatnunk. 1871 áprilisában a „Fortnightly Review

J-ba egy erkölcstani értekezést ir „ Μ oral η and Morals Sentiments" (Erkölcsök és erkölcsi érzések) cím alatt. Ezt lélektana megfelelő helyeire, különösen a XVII. fejezetbe dolgozta bele s épen azért értekezései harmadik kötetének első angliai (1874.) kiadásából — mint az előszóban is mondja

2) — kihagyta, míg az amerikai kiadásban benne volt. Később az 1891. kiadás I. kötetébe (10. sz. külön is felvette. 1873-ban adja ki „The Study of Sociology" (A társadalomtan tanulmányozása vagy Bevezetés a társadalomtudományba) című két kötetes művét. Mint a neveléstan, úgy az élettan, lélektan és a társadalomtani bevezetés is rendkívül népszerűekké lettek jóformán az egész világon. Élettani és lélektani alapra fektetett társadalomtani bevezetés ez, mely társadalmi erkölcstani elemeket is foglal magában. 1873— 1878-ban Duncan Dávid, Schleppig Rikhárd és Collier Jakab közreműködésével egy nyolc nagy kötetes leíró szociologiát, társadalomtudományi anyagot adott ki „Descriptive Sociology" címen. Ezek a csoportosított társadalmi tények képezik a megvilágosító anyaggyűjteményt társadalomtanához. Ugyanebben az időben ezeken a tulajdonképeni rendszerbe nem tartozó bevezető és anyaggyűjtő társadalomtudományi munkákon kívül megkezdte társadalomtana kiadását is. 1876-ban már megjelenik a „Principles of Sociology" első kötete, melyben a társadalmi élet tényeit, gyakorlati általánosításait és a házi intézményeket tárgyalja. 1879-ben a II. kötet első részét, a „Ceremóniái Institutions"-t (Szertartási intézmények) teszi közzé. Ekkor tájban újra sokat gyengélkedik, majdnem a legrosszabbtól fél. Épen azért hősies erőfeszítéssel műve koronájának, az erkölcstanak megírásához lát, mint Bevezetésünkben említettük s a mű első részét, a „Data of Ethics"-et (Az erkölcstan tényei) 1879-ben már nyilvánosság elé bocsátja. 1882-ben a szo!) Stein

, Ludwig: Philosophische Strömungen der Gegenwart. 1908. 229. 1. 2) Spencer H.: Essays: scientific, political, and speculative. III. k. 1874.1 V. 1.