Raffay Sándor–Pröhle Károly szerk.: Theologiai Szaklap 8. évfolyam, 1910 (Sopron)
Lenen Géza dr.: A keresztyénség vallástörténeti helyzete
16 Dr. Lencz Géza. Troeltsch rendszerének érdekes mindjárt kiindulása. Keresztyénség és tudomány között — mondja — ama kérdésben létrejött paktum, amely szerint az első a kijelentés, utóbbi pedig a természeti istenismeret legyen, felbomlott. A tudomány megszűnt levezetett világnézlet lenni, empirikus, reális ismeretek képezik tartalmát; a keresztyénség nem a középkori egyház többé. Főként a kritikai munkálkodás mindent a történeti kritika szemüvegén nézvén, ledöntötte a ker. és nem ker. vallástörténet közötti válaszfalat. A psykhologia pedig a vallásokban ugyanazon lélektani jelenségekre akadt és így elérkezett az idő, a keresztyénségnek az általános vallástudományba befoglalására. 1) A modern história jelszava: a „kivétel nélküli történeti felfogás" s „a kritikai forrásanalysisre és psykhologiai analogiakövetkeztetésekre felépített fejlődéstörténet", 2) indította Tröltschöt arra, hogy „a supranaturalismusnak minden olyan maradványát feladja, mely a keresztyénségnek a vallástörténelmen belől különleges helyet biztosít" s erre szolgál az a vallásbölcsészet, mely „a vallás egyetemes jelenségéből s történelmi fejlődésmenetének vizsgálatából" 3) indul ki. Persze már itt a kiindulásnál kétségbe kell vonnunk e módszer exakt történeti jellegét. Hiszen más tudományok sem boldogulnak hypothesisek nélkül s annyival kevésbbé lehet szó exakt tudományról, a vallásos tapasztalat s a vallás lényegének vizsgálatáról. Maga Tröltseh bevallja, hogy „a tudományok legfőbb feladatai oly térekre nyúlnak át, hol azok exakt megfejtése lehetetlen". 4) Reánk nézve pedig a ker. üdvbizonyosság szempontjából sem fogadható el ez a kiindulás, mely előzetesen mindent kétségesnek vesz. Legfeljebb a hit utólagos igazolásáról lehet ily módon szó, de nem arról, hogy így szerezzük meg magunknak a bizonyosságot. Troeltsch koncepciója szerint aztán az egyetemes vallástörténeti fejlődés s a keresztyénség ez alapon való megindokolása széleskörű philosophiai előmunkálatok útján lesz lehetővé, amelyek közül első feladat a valláspsykhologiának jut. Ennek kell megállapítani, hogy vájjon a vallásos tünemények, kombinációk, levezetések útján jönnek-e létre, vagy nem. 5) A vallásos tünemények általános alapindokának, gyökerének kérdése manapság foglalkoztatja az anthropologusokat és praehistoriknsokat is épűgy, mint !) Die wissenschaftliche Lage etc. 1. Theol. Szaklap 1906. Dr. Daxer cikke. A theologia mint tudomány 153. kv. 2j Die Absolutheit des Christentums und die Religionsgeschichte 1902. 1., 3. 3) Zeitschrift für Theol. und Kirche 1898. Tröltseh cikke : Geschichte und Metaphysik 9 kv. *) Absolutheit etc. 70. 5) Windelband: Die Philosophie im Beginn des zwanzigsten Jahrhunderts. II. Autlage 1907. Tröltseh cikke: Religionsphilosophie 474
