Raffay Sándor–Pröhle Károly szerk.: Theologiai Szaklap 8. évfolyam, 1910 (Sopron)

Schneller István dr.: Abaelardus Péter

Abaelardus Péter. 113 — még élesebben kikelve a hierarchiai irányzat ellen. — Berengar megírja a szerzetesek különösen Bernhard ellen kirohanó Apoló­giáját: s a Cluny benczés Péter apát Abaelardot, e számkivetettet oltalmába fogadja, kieszközli, hogy Abaelard nála, az ő rendjébe, a legtekintélyesebb rendbe felvéve élhesse életét. Itt mint a Cluny apátság praefectusa újra tanít, s Dagobert testvére, illetőleg unoka­öcscse részére megírja újra dialecticáját. Még mint tanuló professorként kezdte meg nyilvános életét s sajátos tanítói hivatalt teremtve, melyben önmagát, sajátos tanait adta elő most élete alkonyán — annyi csapás, üldözés után — professorként fejezhette be. Lehetetlen lett volna mindez, hogy ha a kor nem érett volna meg akkor az egyéni sajátos gondolkozásra, ha ennek meg­nyilatkozása nem talált volna egész a római kúriáig felhatva a köztudatban visszhangra. — Nem a köztudat, nem a kúria fordult tulajdonképpen Abaelardus ellen, hanem a mystikában isteni missióra felavatottnak önmagát érző Clairvauxi Bernardus azokkal egyetemben, kik a gondolkozástól hitük érdekében fáztak. Abaelardus még 1131-ben II. Innocentius pápát a Morigni bencés apátságban üdvözölte s az apátság krónikája őt, mint az iskolák legkiválóbb tanárát és mesterét, akihez majd az egész latin kereszténység világából a tanulás után vágyók özönlenek, (1. Hausr. 118.) ünnepli. A későbbi pápa III. Sándor, Magister Rolandus Bolognában theologiájának sententiáit Abaelardus theolo­giájára alapítja; ugyancsak ezt műveli a bolognai Magister Omne­bene Jacinctus, a későbbi római cardinális is az utolsó válság idejében Abaelardus mellett küzd; Angliában Salisbury János Clairvauxi Bernhardot élesen elitéli, kortársa II. Henrik király kegyence Map Walter költeményében Abaelardot mondja Francia­ország legkiválóbb tanítójának; Freisingi Otto magyarázni kívánja Bernhard eljárását, de nem helyesli azt; amint 7 évvel később még a Bheimsi zsinat is, amelyen Bernhard a Poitieri Gilbertet kívánta elejteni, el is ítélték Bernhardnak Abaelard elleni eljá­rását, midőn azt mondták, hogy „ilynemű fondorlatokkal támadta meg annak idején az apát Abaelardot is". (270. 1.) Lehetséges volt ily korszakban az egyetemnek keletkezése. (Folyt, köv.) Dr. Schneller István. 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom