Raffay Sándor–Pröhle Károly szerk.: Theologiai Szaklap 8. évfolyam, 1910 (Sopron)

Schneller István dr.: Abaelardus Péter

Abaelardus Péter. 113 — még élesebben kikelve a hierarchiai irányzat ellen. — Berengar megírja a szerzetesek különösen Bernhard ellen kirohanó Apológiáját: s a Cluny benczés Péter apát Abaelardot, e számkivetettet oltalmába fogadja, kieszközli, hogy Abaelard nála, az ő rendjébe, a legtekintélyesebb rendbe felvéve élhesse életét. Itt mint a Cluny apátság praefectusa újra tanít, s Dagobert testvére, illetőleg unokaöcscse részére megírja újra dialecticáját. Még mint tanuló professorként kezdte meg nyilvános életét s sajátos tanítói hivatalt teremtve, melyben önmagát, sajátos tanait adta elő most élete alkonyán — annyi csapás, üldözés után — professorként fejezhette be. Lehetetlen lett volna mindez, hogy ha a kor nem érett volna meg akkor az egyéni sajátos gondolkozásra, ha ennek megnyilatkozása nem talált volna egész a római kúriáig felhatva a köztudatban visszhangra. — Nem a köztudat, nem a kúria fordult tulajdonképpen Abaelardus ellen, hanem a mystikában isteni missióra felavatottnak önmagát érző Clairvauxi Bernardus azokkal egyetemben, kik a gondolkozástól hitük érdekében fáztak. Abaelardus még 1131-ben II. Innocentius pápát a Morigni bencés apátságban üdvözölte s az apátság krónikája őt, mint az iskolák legkiválóbb tanárát és mesterét, akihez majd az egész latin kereszténység világából a tanulás után vágyók özönlenek, (1. Hausr. 118.) ünnepli. A későbbi pápa III. Sándor, Magister Rolandus Bolognában theologiájának sententiáit Abaelardus theologiájára alapítja; ugyancsak ezt műveli a bolognai Magister Omnebene Jacinctus, a későbbi római cardinális is az utolsó válság idejében Abaelardus mellett küzd; Angliában Salisbury János Clairvauxi Bernhardot élesen elitéli, kortársa II. Henrik király kegyence Map Walter költeményében Abaelardot mondja Franciaország legkiválóbb tanítójának; Freisingi Otto magyarázni kívánja Bernhard eljárását, de nem helyesli azt; amint 7 évvel később még a Bheimsi zsinat is, amelyen Bernhard a Poitieri Gilbertet kívánta elejteni, el is ítélték Bernhardnak Abaelard elleni eljárását, midőn azt mondták, hogy „ilynemű fondorlatokkal támadta meg annak idején az apát Abaelardot is". (270. 1.) Lehetséges volt ily korszakban az egyetemnek keletkezése. (Folyt, köv.) Dr. Schneller István. 3