Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 7. évfolyam, 1909 (Budapest)
Mayer Endrétől: A rómaiakhoz irt levél
A rómaiakhoz irt levél. 87 szövegkritika egyes helyeken oly variansokat fedezett fel, a melyeknek alapján a Baur által használt szöveget ki kellett igazítani s ez a kiigazítás határozottan ellene szól: akkor még inkább megdöntöttnek kell vennünk Baurnak támadását. Különösen áll ez az apostolnak uti tervére vonatkozó kijelentéséről. A variánsokból ugyanis az tűnik ki, hogy a 15, 24 „ελενσομ cu προς ν μας a 15, 28~ban is így állott s a mostani szöveg ελενσομαι δι' ύμων εις Σπανίαν későbbi javitás. Sokkal kényesebb helyzete van a védő kritikának a 16. fej. hitelességi kérdésében, mert e fejezetre nézve nemcsak a tübingai iskolának tudósai, hanem a pozitív irányúak közül is igen sokan elfogadják Baur álláspontját, ha nem is mindenben. Legfőbb bajt okoznak itt a nagyszámú üdvözletek (16, i_i 6)· Ezeket nemcsak azért támadják a kritikusok, mivel az apostolnak Rómában nem lehetett annyi sok ismerőse, mert eddig azon a tájon nem működött, hanem főképen azért, mivel oly nevű ismerősöket üdvözöl, a kiket Efesusban, vagy vidékén kell keresnünk. Hilgenfeld az üdvözleteket ugy védi, hogy az apostolnak ismeretlensége miatt kellett név szerint s annyi sok rómait üdvözölnie, hogy annál szivesebben fogadják őt. Ámde érvelése azért nem áll meg, mivel tudtunkkal névszerinti ismerősei nem voltak oly nagy számmal Rómában. Priscillának, Aquilának és Epainetosnak jellemzése (16, 3_ 5) s az ehez kapcsolt üdvözletek Efesusba vezetnek minket, a hol nevezettek tudomásunk szerint tartózkodtak s az apostollal együtt az ev. érdekében működtek. Az üdvözlöttek közül többen az apostol segítői, munkatársai s kedves embereiként vannak említve; ily módon csak abban az esetben szólhatott róluk, ha alkalma volt velők együtt működni s közelebbről is megismerkedni. Igaz ugyan, hogy egynéhány latin nevű (Aristobulus, Rufus Narcissus, Nereus) s Rómában kereshető ismerőst is üdvözöl, ámde latin nevűekkel találkozhatott s megismerkedhetett az apostol a görögök között folytatott missioi működóso alatt is. Ezekre nézve tehát nincs az a nehézség, a melylyel az esetre találkozunk, ha Rómában kell őket keresnünk. Hogyan is keressük Rómában fogolytársait (Andronikos Junias), munkatársait (Urbánus, Andronikos Junias) az evangelium lelkes hirdetőit (Mária, Tryfaina, Tryfosa) rokonait s szeretett tanítványait? Nem kell-e őket sokkal inkább keresnünk kis Ázsiában? Hát Epainetos Ázsia első zsengéje, Rufusnak anyja, ki egyúttal az ő anyja is volt nem kis Ázsiában keresendők-e ? Elfogulatlan s körültekintő kritika mellett csak az lehet a helyes felfogás, hogy a 16, 3_ 1 G üdvözletek eredetileg nem tartózhattak a római levélhez, hanem vagy egy különálló levélkét képeztek, a melyben az apostol az efesusiakat üdvözölte abból az alkalomból, hogy a levélvivő Phoibe Efesuson keresztül
