Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 7. évfolyam, 1909 (Budapest)
Raffay Sándortól: A revideált Biblia. I.
64 Raffay Sándor. Ebben a formában aztán teljesen kidomborodik az apostol amaz alapgondolata, hogy emberi ítéletre mit se ad. Még ha ő maga is az az ember. Az άν&ωπίνη rjiiéga nem a κυρίου ήμερα ellentéte, azért nem is fordítandó „emberi Ítéletnap"-nak, hanem ép oly általánosító kifejezés, mint pl. a fehércseléd, a mit németül senki se ád vissza „Weiszmagd" szóval. így itt is az értelem tolmácsolására kell törekedni s „bármely emberfia" kifejezéssel fordítani az άν&ροκιίνη ημέρα-t. Megengedem, hogy ez szabad fordítás, de a szentirásnál az értelem a fő. Itt pedig az értelem az, hogy az apostol senkit se tart, még önmagát se tartja jogosultnak arra, hogy Ítélkezzék a saját értéke felett. Az ουδέ ν γαρ εμαντω αννοιδα, αλλ' όνχ' stb. mondat nem más, mint az előző άΐ'α/.ρίνω értelmezése és kiegészítése, egyúttal azonban ellentétes is önmagában és semmikép se fordítható ismét csak ezzel a színtelen mondattal: „Mert semmit sem tudok magamra, de nem ebben vagyok megigazulva", hanem ezzel: „Mert habár semmivel sem vádol a lelkiismeretem, mégsem ebben van az igazolásom: mert a ki engem ítél, az Úr az!" Itt meg kell jegyeznem, hogy a διν.αιόω igét nemcsak az üdvözüléssel azonos megigazulás értelmében szabad mindig használnunk, hanem az alapjelentését is megkövetelheti néha az értelem. Itt pedig nem üdvözitésről, hanem ítélkezés alapján való felmentésről, még pedig a lelkiismeret felmentéséről van szó. Az 5-ik versben az egyrószt-másrészt használatát kifogásolom. Szerintem népiesebb és jobb is volna a xai-y.al ilyen visszaadása: „a ki a sötétség titkait is megvilágítja, meg a szivek szándékait is föltárja s akkor az elismerés mindenkinek kijut az Úrtól." A γωτίσει τά ν.ρυπτά τον αν.ύτους nem azt jelenti, hogy világra hozza, mert arra egészen más szavainak vannak az UT-ban. A φωτίσει egyszerűen azt teszi, hogy megvilágít, világosságba helyez valamit az ember, a mi eddig árnyékban vagy sötétségben volt. Hasonlókép nem „megjelenti" a ςτα)<£ρωσα sem, hanem feltárja. Igaz, hogy a ιρανερώοις az Isten kijelentését is kifejezi, de itt más, idegen dolog felfedéséről, feltárásáról van szó s igy a „megjelenti" nem alkalmas a gondolat kifejezésére. A τάς βουλάς, ha Isten a birtokos l helyesen adható vissza a „tanács" szóval, mert Istennek minden szándéka saját elhatározásának a gyümölcse. Az embernél azonban csak a „szándékánál maradjunk, mert nincs hatalma végre is hajtani azt, a mit tervez. v.ai τότε ο έπαινος γενΐβεται ε/.άοιω από τοϋ Seov. Ezt a mondatot az átdolgozók nem helyesen fordították. A fő
