Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 7. évfolyam, 1909 (Budapest)

Zoványi Jenőtől: Az egyháztörténelmi tudomány ujabb haladása

32 Zoványi Jenő. tesen nem lehetséges minden jelentéktelen aprólékosságot felsorolni,kivált mikor „csupán leglényegesebb mozzanataiban" kell az idevágó ismereteknek átlag negyedszázados gyarapodását méltatni. Meg kell azonban mindenesetre említeni, még pedig az idői sorrend szem előtt tartásával, hogy a zsidósághoz térteknek a bibliában „istenfélők" néven előforduló csoportjába tartozókat tévesen mondották ezelőtt „kapu proselytáinak" (I. k. 38. 1.). Meg kell azt is, hogy az „Apostoli atyák" (I. k. 104. 1) szellemi termékei közé tartozó művekhez oda kell még sorozni a roppant értékű Didachét, azaz a „Tizenkét apostol tanítását", a „hamis feliratú művekhez" (I. k. 120. 1.) pedig főképen a Péter apostol neve a!á jutott iratok közül szintén újabban felfedezetteket, p. o. az állítólagos prédikációját, vándorlásait, evangéliumát és apokalypsisét, melyek 1892-től kezdve többször közzé is tétettek. Igen érdekes az ősi katholicismus kialakulása felől újabban majdnem egyetemesen elfogadott Ritschl-féie nézet, mely eltérőleg az eddig annyira elterjedt Baur-félétől, nem a pogánykeresztyénség és zsidó-keresztyénség közti közvetítés eredményének gondolja a katholicismust,, hanem egyedül az előbbiből tovább fejlődött iránynak. Az ujabb kutatások egyre jobban megerősítik ezt a nézetet, mivel a zsidó-keresztyénség sokkal csekélyebb befolyásának és elterjedettségűnek mutatkozik, semhogy rá lett volna utalva a vele való pactumra a pogány-keresztyénség. A ζ egyetemek fejlődés-történetében, ma már meg van állapítva, hogy nem „universitates literarum" voltak eleinte, hanem „universitates inagistrorum et scholarium" és hogy később nem „az egyetemek" oszlottak nemzetiség szerint több testületre, hanem csak a tanulók, viszont a tanárok fakultásokká kezdettek különválni (I. k. 380—381. 1.). A humanismus úttörői közül ujabban alapos tanulmányokon nyugvó okadatolással ki szokták hagyni az ilyenül eddig rendszerint emlegetett Dantét (I. k. 512. 1.). Bizonyos aztán, hogy a cseh testvérek nevezetes felekezete nem a taboriták között alakult, hanem a husziták másik csoportjában, az utraquistákéban (I. k. 539-540. 1.). Ellenben meg van ingatva a hitele annak az elbeszélésnek, mely ebben a könyvben is okául van adva a német egyetemi hallgatók Prágából Lipcsébe való távozásának (I. k. 533. 1.). Ma már nem bizonyos felőle a történetírás, hogy miért történt ez, csak annyi tudható, hogy nemzetiségi jellegű indokból. A Luther éietébőí nagyfontosságú az az újabb adat, hogy 1509-nek valószínűleg őszétől Erfurtban tartózkodott, ahol talán szintén foglalkozott egyetemi tanítással, de az meg kétségtelen, hogy a rendjében kitört viszály miatt kellett