Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 7. évfolyam, 1909 (Budapest)
Könyvismertetés
326 Κ öny vismertetés. Igen jellemző ez a csoportosítás! Nem új dolog, hanem olyan régi, mint maga a keresztyénség. Kezdettől fogva mindig voltak és örökké lesznek a Krisztusnak olyan hívei, akik bámulva tekintenek fel isteni alakjára, de a személyével összefüggő ősrégi mondáknak különösebb jelentőséget nem tulajdonítanak. Mindig voltak ós lesznek, akik a keresztyénségből tisztán és egyedül a lelket nevelő, az életeszményeket nemesítő erkölcsi tartalmat fogadják csak el, mig a Jézus személyiségének tisztázását célzó dogmákon nem is okoskodnak. így ismerjük meg, hogy Sztehlo Kornél voltakép azt érti a dogmátlanságon, hogy a keresztyénség ne tekintse üdvösségbe vágó dolognak, ha valaki a neki nem rationális tantételeket melló'zi, ne is ezek hirdetésére vagy tanítására fektesse a súlyt, hanem elégedjék meg az evangéliomszerű élet munkálásával. Sztehlo Kornél se úgy érti ezt a mondását: „a dogmás protestantismus semmi létjogosultsággal nem bir", mintha harmatfű csikó módjára megengedné bárkinek a szabad ficánkolást az egyházi igehirdetés terén, hanem — úgy látom — azt akarja vele mondani, hogy a protestantismus ne a tantételek merev őrizgetésében, hanem az evangéliomi szellembó'l és a Jézus lelkébó'l táplálkozó élet megteremtésében keresse és találja hivatását. Ugyanezt akarta mondani Tisza István is; kár, hogy egyikük se fejezte ki magát azzal a világossággal, a mely a félreértetést és a félremagyarázást kizárná. Stettner Gyula azzal fejezte be bírálatát, hogy Sztehlo Kornél nem jelölte meg a jövő vallásának körvonalait. Megjelölte ő, bárha nem theologustól szokott szakszerűséggel is, a midőn azt mondta: „Jézus tiszta evangéliomának művelése a jövó'vallása". Amit aztán hozzáfűz, az már a nem szakember előtt érthetetlen: „Ez a vallás az általános emberszeretetre alapított felekezetnélküli keresztyénség". Talán szemben a pápás egyház részleges emberszeretetre alapított felekezetieskedésével ! Igen de ezzel szemben már a legegyszerűbb és legigazabb jézusi keresztyénség is egy új felekezet. De abban igaza van, hogy „azé a protestantismusé a jövő, a mely a felvilágosodással karöltve jár, a mely a tudománnyal szövetkezve az emberi szellemet vezeti". Jó ha ezen a dolgon alaposan gondolkodunk, mert nagy feleló'sség terheli az evángéliom szolgáit, a kik szolgálni tartoznak mindeneknek, kik az igazságot éhezik ós szomjúhozzák. Sztehlo Kornél felolvasásaiban vannak ugyan tévedések, de egészben véve — eltekintve egyes fölöslegesen éles kifejezésektől — nem sértő kipellengérezóse az evangéliomnak, hanem komoly ébresztő az őrállóknak. Korszakok váltakozásának a mesgyéjén járunk, vigyázzuk az idők jeleit és járjunk okkal, mint bölcsek. Raffay Sándor.
