Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 7. évfolyam, 1909 (Budapest)

Könyvismertetés

314 Κ öny vismertetés. szeretetnek és lángoló lelkesedésnek" a gyümölcse. A kultusz körébe vágó munkákban hazai protestáns egyházi irodalmunk meglehetó'sen szegény, így Réznek — különösen abból a szem­pontból, melyből ő tárgyalja a kérdéseket — csakugyan nem igen volt módjában, járt utakon haladni. Természetes ennek következtében, hogy munkája nem hordozza magán minden tekin­tetben a teljesség és tökéletesség bélyegét. Különösen hibája, hogy sokat beszél, sok felesleges, a kérdésnek meritumára nem tartozó dolgot mond; gyakran ismétlésekbe bocsátkozik, ami aztán ahelyett, hogy viágosabban tenné, sokszor inkább csak takarja munkájának gondolatmenetét. Ha terjedelemben rövi­debbre fogta volna, tartalomban kétségtelenül csak nyert volna a könyve. De némely fogyatékossága mellett is eló'nve, hogy sok egészséges gondolatot vet fel; sok olyan eszmét ad, melyek meg­fontolást igényelnek, foglalkoztatják az embernek értelmi és ér­zelmi világát. Nagyon helyesen utal reá, és elfogadható érvekkel bizonyítgatja — ami munkájának vezérgondolatja — hogy a művészeteknek a kultusz körében okvetlenül helyet kell bizto­sitanunk : e mellett szól a már érintett okok mellett különösen az a tapasztalati tény, hogy a kultusz célját megvalósítani akaró lelki működéshez, illetőleg annak erősítéséhez és ébrentartásához szükség van érzéki benyomásokra, szuggesztív fiziológiai okokra. Ezen épül fel a modern oktatási rendszer is. Szemléltetve okta­tunk; mert igy maradandóbb képzetek alakulnak tanítványaink keblében. Ezért nemcsak megengedik, hanem meg is követelik ujabban már az egyházak a vallásoktatásnál is a szemléltetve oktatást. Erre kell tehát törekedni a kultuszban is. Hogy a pszi­chológiai és fiziológiai folyamat az ember lényegének megfelelő egységes harmóniát alkosson. Külön-külön miridakettő szélsőségre vezet s igy a kultusz célját nem hogy elősegítené, hanem sokszor inkább hátráltatja; amint példa az egyikre a katholikus, a másikra kiváltképen a kálvini egyház. Ennek az egyirányú szélsőségnek, t. i. a pszichológiai folyamat kizárólagos érvényesítésének, vagy negative: a művészettől, szimbolizmustól való tartózkodásnak tudja be szerző híveinknek a vallás iránti közönyösségét. Mert kultuszunk nem elégíti ki az embernek fiziológiai lényegéből folyó kívánalmait. S ha vizsgáljuk és összehasonlítjuk a protestáns és a r. k. egyházak jelenlegi helyzetét, híveiknek vallásosságát és buzgóságát, úgy látszik igazat kell neki adnunk. Azzal az óhajjal kell tehát az ismertetést is befejeznem, amiért jó részben Réz László könyve is íródott, hogy : Több művészetet, több szimbó­lumot, több poézist a kultuszba! g am u Képes Szent Biblia, azaz Istennek ó és új-testamentumában foglaltatott egész szentírás. Magyar nyelvre fordította Károli Gáspár. Az eredeti szöveggel egybevetett és átdolgozott kiadás. Szerkesztette Tóthfalusi József, lelkész. Kiadja Hermann Emil

Next

/
Oldalképek
Tartalom