Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 7. évfolyam, 1909 (Budapest)

Marton Lajos-tól: Magnus Aurelius Cassiodorius Senator isagogikai gyűjteménye. Junilius Africamus: Instituta regularia divinae legis

282 Ma

i ton Lajos. (Róm. 2, 1

4.) és külső. Ez a külső törvény vagy per opera, vagy per verba jött létre. Per opera, vagyis a cselekedetekben is nyilvánul a törvény, általános, vagy különleges jelen jutalom által és általános vagy specialis látható büntetés által. Mivel ezek törvény módjára nevelnek, ösztönöznek a jóra, vagy visszatartanak a rossztól. Ezt a gubernatiot Isten vagy maga végzi, (Gen. 2, ,

7.) vagy angyalai által, (Heb. 2,

2. Exod. 12, 2

9.) vagy emberek által, vagy állatok által. (Num. 21, 6.) Per verba is adatott törvény, mely egyrészt örökérvényű dolgokat parancsol, mint az Isten és felebarát szeretését, másrészt időlegeseket, hosszabb, vagy rövidebb őrvénynyel. A törvény parancsol, vagy tilt. Némely parancsai önmagukban hasznosak, mások csak másokért. Némelyek testiek (érzékiek), mások szellemiek. Vagy egy-egy parancsolata csak az ó, (a jubileumról), vagy csak az újtestamentumé, (Mt. 6,

9.) vagy mindkettőé, pl. Szeressed a te Uradat, Istenedet. Némelyik szószerint veendő, (Ex. 20, 1

4.) másik átvitten. (Mt. 6, 3.) Némelyiknek áthágása büntettetik, (Lev. 24, 2o·) másiké nem, (1. Sám. 21,

6.) sőt megdicsórtetik, mint pl. a rosszért roszszal fizetni parancsoló törvény meg nem tartása. (7. zs. 5.) Végre némely parancsolatok a hitre, mások az erkölcsre vonatkoznak. Hogy az angyaloknak magukra és az emberekre kiterjedő kormányzása miként történik, nem mondja meg a szentírás, de ebben is kell valami rendnek lenni, mert fokozatukról, rendjükről, ide-oda küldetésükről sokszor van szó. Az ember mint király kormányozza az államot, mint családapa házát, mint magános vagy szegény ember magát. 3. A természeti változásokról. Ilyenek Istennel nem történhetnek, csak a teremtményekkel, egyikkel egy, másikkal más, mint: állás, mozgás, idő, hely és számbeli változások, születés, növekedés, élet, pusztulás, halál, alak, rend, következés, összefüggés, hasonlóság, különbség, ellentét stb. 4. Az akarat sajátságai. Az akarat a léleknek az az ereje, mely által a gondolatok és tettek véghezvitetnek. Természetes bennünk a jónak és rossznak bizonyos elválasztása, önkéntes azonban az az indító erő a már elválasztottak véghezvitelére. 5. A szabad akarat működésének négyféle következménye lebet: ez életben u. i. vagy jó sors jut a jónak, mint Ábrahámnak, s rossz a rossznak, mint Kainnak; vagy egészen fordítva, mint a gazdagnak és Lázárnak. Vagy sem egyiknek, sem másiknak nem jut semmi viszonzás. Vagy végül azok, kik sem jót, sem rosszat nem cselekedtek, vagy jót vagy rosszat kapnak, mint a csecsemők, vagy talán egyiket sem, mint az idétlenek. A jövő életre vonatkozó dolgok előadásában (II. 14 25.) ismét pontos felosztás szerint (14. tit.) szól 1. az isteni