Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 7. évfolyam, 1909 (Budapest)

Zoványi Jenőtől: Magyar coccejanusok a 18. században

260 Zoványi Jenő. akik minden ellenkező irányú törekvés és lebeszélés dacára hallgatásukra mentek a nevesebb coccejanus egyetemi tanároknak.

1) Ám ez azt is bizonyítja másrészről, hogy némely körökben még mindig élénk volt az ellenszenv tanításuk iránt. Kaptak is rajta, ha alkalmok nyílhatott belékötni valakibe valami elve miatt, kivált ha másképen is rossz szemmel nézték az illetőt. így járt ifjabb Csécsi János sárospataki tanár, akinek személyes jellegű küzdelmeit nem itt a helye rajzolgatni,

2) s közülök csupán egyetlen-egyről, s erről is csak annyiban emlékezhetünk meg, amennyiben coccejanus elvei miatt is érték támadások annak folyamán. Mindjárt tanári működése elején nagy felháborodást okozott annak a roéll-féle tannak nyilvános iskolai disputatién való védelmeztetésével, amelynek értelmében „az ember józan esze a hinni valók princípiuma ós normája, annyira, hogy semmit se kell elhinni, ami képtelenségnek ós lehetetlenségnek tűnik fel előtte." A legszabadabb elvű protestantismus hazájában : Németalföldön nem okozott túlságos viharokat ez a Spinoza hatása alatt hirdetett elv, de már a magyar ref. egyház történetében annyiszor megnyilatkozott reactionarius hajlandóság nem hagyhatta botránkozás, sőt hivatalos eljárás nélkül. Csécsinek idősebb tiszttársa: Füleki András döbbent meg először a neki újság-számba menő nézeten, a sárospataki pap: Azari Nagy István pedig kész eszközül állott rendelkezésére az amaz elleni actióban. Az 1714-iki nagytoronyai zsinat állást foglalt a Csécsi tanításával szemben ő azonban nemzeti zsinat elébe kívánta terjesztetni az ügyet. Csakhogy ezt önként érthetőleg nem bírta kivinni; nagyon alkalmatlanokká váltak reá az országos állapotok is. A következő 1715. évben az iskolai felsőbbség szintén elég érthetőleg ellene nyilatkozott Csécsinek, aki újítást hozott be azzal is, hogy hasonlóképen holland coccejanusok (Van Til Salamon, Andala Ruard stb.) példájára tanítani kezdett theologia naturalist is, nemkülönben előadásokat tartott a Cartesius bölcsészeiének alapelveiről. A tudomány haladásának nagyobb dicsőségére e miatt eléje szabták itten, hogy mely szerzők művei nyomán tanítson.

3) Azarinak nemsokára megismételt izgatásai és a Csécsi „eretnekségeiről" megszaporított vádjai már 1716-ban ismét hivatalos tárgyalásokra adtak okot. Most már az említett alapelvi jelentőségű tételen kivűl az a másik Roéll-féle tétel is ott szerepelt vádul felhordott állításai lajstromán, hogy a ·) U. o. 432. 1. 2) Különben is elvégezte ezt a meglehetősen háládatlan munkát Horváth Cyrill »A Csécsi-világ Patakon« (1907.) c. jeles tanulmányában. *) Sárospataki Füzetek 1905. 3., 5., 7. 1. Horváth Cyrill közleménye.