Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 7. évfolyam, 1909 (Budapest)

Marton Lajos-tól: Magnus Aurelius Cassiodorius Senator isagogikai gyűjteménye. Hadrianus: ...

Magnus Aurelius Cassiodorius Senator isagogikai gyűjteménye. 209 mond a szentírás. Pl. 119. zs. 1. Csel. 9, 2. 22, 4. 24, l

4. — Metapliora, nem pedig alakzat. Gyakran szándékul tünteti fel azt, a mi tulajdonkőpen nem szándék, (csak eredmény,) pl. 68. zs. 24. Gal. 5, 1

7. Róm. 3, l

9. 5, 20· 9. 1

7-ben. Az esküt a biztos dolog helyett említi. (89. zs. 4. 131. zs. 11.) A beszédek néha csak a lelkiállapot ábrázolására valók. (64. zs. 6. 14. zs. 1. 83. zs. 5. stb.) Büntetés helyett néha bajt, gonoszságot említ, (78. zs. 49. Ézs. 45, 7. 26, 1

5. Gen. 16, 6. Mik. 1, 1

2. 94. zs. 5. Jóel 2, l

s. Ám. 3, 6. Máté 6, 3

4.) néha kelyhet, (11. zs. 6. Ézs. 51,

2

2. Ezék. 23, 32·) néha „metaphorikusan" tűz, kard, nyíl képében szemlélteti Isten büntetését. (Ezék. 30, 8. 1

4. 1

G. 45. zs. 6.) — A néha hibásan felfogott példák mindegyikében metonymia van. A 7-es szám egyrészt a bőséget, másrészt a teljes számot fejezi ki. Pl. naponként hétszer, (azaz sokszor.) 119. zs. 164. Fizess meg hétszeresen. (79. zs. 12.) A bölcseség házának 7 oszlopa (Póld. 9, ,.) a teljességet jelöli. — Ez, mint Synekdoche, szintén nem e fejezetbe való. Istenről néha mintegy személycserével beszél, pl. Igazságod, mint Isten hegyei. (36. zs. 7.) Isten . . . Isten képére teremte őt. (Gen. 1, 2

7·) Néha a gyorsaságot ηρωί (korán reggel) időhatározó fejezi ki. (Zof. 3,

5. 46. zs. 6: megsegíti Isten őt korán reggel = hamar.) — Metaphora. Öröm és élet helyett világosságot, bánat és halál helyett sötétséget mond gyakran a szentírás, mert az örvendőké és élőké a világosság, a gyászolóké és halottaké a sötétség. (18. zs. 29. 97. zs. 11. Ézs. 60, t.) — Metonymia, de metaphora is lehet. Azt, hogy Isten megengedi az embereknél levő rossz lételét, jóllehet megakadályozhatná, gyakran egyenesen úgy fejezi ki, mintha Isten maga tenne azt. (141. zs. 4. Ézs. 63, l

7. Ex. 14, 4. Róm. 1, 2

8. stb.) — Ez szerintem nem figura, trópus sem, hanem felfogásbeli, tehát tartalmi különbség az írás és magyarázója theologiai felfogása közt. A σα'ρ^-nak négy jelentését állapítja meg és pedig helyesen : természeti test, (79. zs. 2.) a rosszaság, (Gen. 6, 3.) a halandóság, (78. zs. 39. Ézs 40, 6.· stb.) a rokonság értelmében. (Róm. 11, 1

4.) — Ezek is a metonymia esetei. Az ember fia ember helyett van, (8. zs. 5. Ezék. 2, 6·) mint oroszlánkölyök oroszlán helyett, (Náh. 2, n.) bárány juh helyett. (Ézs. 53, 7.) — Periphrasis, illetőleg Synekdoche. A πνεϋμα-t (= ruab) következő jelentésekben találja a bibliában: Isten szándéka (Ézs. 30, r) és emberi szándék, (7ΐροαίρισις,) (51. zs. 12. 78. zs. 8. Hós. 4, l

2. Num. 14, S

4. Csel. 20, 2

2. Máté 5, 3.) charisma, (51. zs. 14. Ézs. 11, 2. 2. Kir. 2,

9. 1. Thess. 5, l

0.) angyal, (Ezek. 2, 2.) lélek, (146. zs. 4.)