Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 7. évfolyam, 1909 (Budapest)
Daxer György dr.-tól: A megváltottság és az egyéni felelősség tudatának viszonya az ujabb theologusoknál
A megváltottság és az egyéni felelősség tudatának viszonya. 173 helyen említett műben ott. ahol a bűn hatalmáról szól, megemlékszik az ember szabadságáról is, amely a bűnös vágy és a bűnös cselekedet között még mindig érvényesülhet. És ez nála természetes is; hiszen az emberi jwg-ban még ott él az isteni fény és törvény mint igazság és a mennyei atyához való vonzódás. Személyes életében akarhatja az igazat és a helyeset, ha nem is tudja véghez vinni; a gonoszat pedig gyűlölheti és elítélheti. (1. kiad. 294. sk. 1.) Az igaznak és a helyesnek véghezvitele persze már a megtérést feltételezi, amely természetesen már nem állhat elő a természetes állapotból, hanem csak isteni hatásból. Többet problémánkra nézve pl. elég terjedelmes dogmatikai előadásaiban som lehet találni. De ennyi is elég, hogy lássuk, hogy Beck is a biblicismus synergismusát osztja. Még világosabban észlelhetjük ezt Beck legjelesebb tanítványánál, Kübel Róbertnél, aki utódja és irányának folytatója is volt. Ezenkívül a biblicismus hívei közé sorolható még Gess és Reiff. De olég lesz, ha ezen körből még csak Kübellel foglalkozunk. 2. Kübol Róbert. 1838-1894.)>) Mielőtt Kübel Tübingenbe Beck tanszékébe került, a herborni thool. seminárium tanára volt. Az itt tartott rendszeres theologiai gyakorlatok céljai a kiadta „Das christliche Lehrsystem nach der heil. Schrift" 1873. c. bibliai alapon álló dogmatikáját, moly a biblicismusnak egyik legjellegzetesebb terméke. Csakhogy Kübel már sokkal közelebb jár benne a luth. egyház tanához, mint mestere Beck. Kübel ezen műve 4. szakaszában szól az új életnek a szent lélek által való plántálásáról és itt foglal állást kérdésünkbon is. Az új életet az emberbe az ige és a szentségek segítségével a szent lélek plántálja, de nem physikai-mechanikus, hanem ethikai úton, a szabad akarat tekintetbe vételével. Csak az a kérdés, hogy az isteni és az emberi tényező hogyan viszonylik egymáshoz ezen a téren. Ezen kérdésre úgy nyerünk feleletet, ha 1. nézzük az isteni szellem hatásának és az ember saját erejének egymáshoz való viszonyát. Kiibel azt állítja, hogy a szentírás az embernek pneumatikus képességet (Anlage) tulajdonít. Azért a reá ható isteni szellem nem valami idegen ágens, hanem lényegileg rokon vele. Csak a zarkikus, a testi ember idegen a szent lélekkel szemben. De ha a szt. lélek a pneumatikus képességet az emberben létesíti és diadalra is viszi, létrejön az ember lényegével az egység. (3G1. 1.) A bűnös emberben megvan még a pneumatikus potentialitás, az ő καρό /oja megnyílik a szellemi tartalom előtt. (377. 1.) Ami pedig 2. az isten lelkének az ') L. Iíerzog-féle reálencyklopaedia 3. kiad. 11. köt. 157—161. 1. (Burk.)
