Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 6. évfolyam, 1908 (Pozsony)
Mayer Endrétől: A rómaiakhoz irt levél
A rómaiakhoz irolt levél. 97 mint sem gondoljuk, minek alapján Pált a keresztyénség hitujítójának sem lehet tekinteni. 1) A protestantismusnak nincs szüksége arra, hogy Pált felibe helyezze más apostoloknak s tanításához jobban ragaszkodjék, mint esetleg más igehirdetőéhez s ily módon igazságtalanul Ítéljen felette s őt kitüntetve, másat háttérbe szorítson. Annál kevésbé lehet helyes rendkívüli munkássága alapján Jézus fölé, vagy mellé állítani. Annyira higgadt már a prot. theologiai tudomány, hogy az ilyen szertelenségekbe nem esik s ha véletlenül ilyenekkel még is találkozik, tudja minő értéket tulajdonítson nekik. A theologiai tudománynak ebben más hivatása nem lehet, mint Jézus nevében keresni az igazságot. És mégis daczára a római levél rendkívüli hatásának, a melyet a keresztyén tanok kifejlődésében kezdettől fogva a legújabb időkig észlelünk s az óriási irodalomnak, — könyvtárakat lehet összeállítani a római levélre vonatkozó művekből —,mely e levél keletkezése, hitelessége, olvasói, czólja jetentősége s tartalmi feldolgozása tekintetében keletkezett, még ma sincsenek egészen tisztázva az összes felemlített kérdések s a kritikának újból meg újból bele kell mélyednie ugy az irat tartalmába, mint Pálnak életébe s a viszonyok tanulmányozásába, hogy mint a bányász a föld mélyéből uj meg uj kincseket hoz elő, ugy a kritika is ujabb eszméket hozzon felszínre, a régebben ismerteket jobban megvilágítsa s helyesbítse, levelünket pedig több oldalról bemutatva, mindig igazabb és helyesebb színben tüntesse fel. Mostanáig sincs egyetértő megállapodás, hogy zsidó vagy pogánykeresztyének voltak-e a levél olvasói s vájjon pusztán az evangelium elméleti rendszeres előadása volt-e az apostol czólja, vagy a római gyülekezetre való figyelemmel, erkölcsi irányú utasításokat is akart adni a gyakorlati életre! Tartalmának értékelésében pedig főleg a 9 — 11 fejezetben találkozunk egymással ellenkező nézetekkel. Hogy a római levélnek tartalmát teljesen és kétséget kizáró módon kifejthessük s az igazságnak megfelelően méltányolhassuk és hogy czélját tüzetesen meghatározhassuk: szükségünk van mindazon viszonyoknak, külső és belső okoknok ismeretére, a melyek az iratnak hátterét képezve, Pált annak szerkesztésére indították. Ámde megfordítva is áll, s hogy a szükségelt viszonyokkal megismerkedjünk s kiváltképen a római keresztyének viszonyait, gyülekezeti ') dr. Paul Feine: Jesus Christus und Paulus 1902. Curiosumként felemlíthető Michel Oszkár műve: Vorwärts zu Cristus, fort mit Paulus. Deutsche Religion. Tendentiája egy német keresztyénség alapítása Pál mellőzésével Krisztushoz való visszatérés által. Theol. Szakl&p. VI. evf. 7
