Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 6. évfolyam, 1908 (Pozsony)
Payr Sándortól: A pietismus paedagogikája
86 Payr Sándor. A mióta Francke a maga mustármagját reménységgel elvetette és verejtékkel öntözte, az óta sok iskola, híres nevelőintézetek, de sőt egész népek és országok mentek tönkre. Az ő alkotásai azonban ma is teljes erejükben virágoznak. Igaza volt az „Arany sas" vendéglő cégére ;helyébe irott jelmondatnak: Akik az Urban bíznak, azoknak erejek megújul . . . futnak és nem fáradnak el; járnak és nem lankadnak meg. Ezs. 40, 3 1. Ami Istenünk beszéde megmarad mind örökké. Ézs. 40, 8. És Francke árvaháza ezen a fundamentumon épült. VIII A pietismusnak a magyar nevelésre való hatása. A külföldi nagyobb nevelésügyi mozgalmak hazánkat sem hagyták érintetlenül. Luthernek, Melanchtonnak, Trotzendorfnak, Sturmnak lelkes paedagogus tanítványai voltak nálunk is. A nagy Comenius nemcsak művei által lett itt ismeretessé, hanem személyesen is eljött hozzánk és Sárospatakon négy évet töltött, hogy nevelésügyünket reformálja, s megkönnyítse a vele egy időben, egy szellemben, de tőle mégis függetlenül működő Apácai Cseri János munkáját, nemzeti nagy misszióját. (Lásd: Stromp L. Apáczai Cs. J. mint paedagogus, Bpest 1898.). A Zrínyi Miklóshoz, Wittnyédyhez és Bethlen Miklóshoz hasonló férfiak megértették és méltányolták a nemzeti szellemben folytatott paedagogia becsét. De kegyetlen időket élt a magyarság. Az egykor oly szabad Erdélyben sem teremhetett Apáczai magvetése kellő gyümölcsöket. Az I. Lipót alatti országrészben pedig a legádázabb félszázadot szenvedte át a protestáns egyház. A gyászos decennium elején bezárultak az összes protestáns iskolák ajtai. Oly jelesebb paedagogusaink is, mint Ladiver Illés és Pomarius Sámuel, vagy a külföldre menekültek, vagy itthon a magányba vonulva procul negotiis kezüket az eke szarvára téve, az elmék művelése helyett more rustico szántogatták — ha épen voltak — apáik vagy feleségeik birtokán a szántóföldet. Azután jöttek Thököly és Rákóczi kurucz háborúi. Inter arina silent musae. A háborúk nyomán járt a szokások, erkölcsök elvadulása. A zsarnoki hatalom alkalmas eszközökkel, külföldi katonákkal és szolgalelkű, önző magyar főpapokkal, mindent elkövetett, hogy a magyar nemzeti szellemet elfojtsa. Lesz-e ebből a vigasztalan állapotból feltámadás? A nemzet szerény napszámosai, névtelen hősei között, kik ama fojtó légkörben a nemzeti műveltség oltárán a szent tüzet ápolták és kialudni nem engedték, nem csekély dicsőség illeti meg azokat a protestáns magyar theologus ifjakat, akik 1681. óta ismét a veszedelmes, hálátlan tanítói és prédikátori pályára készültek és tudományuk kibővítése végett a művelt külföld főiskoláit is felkeresték.
