Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 6. évfolyam, 1908 (Pozsony)
Márton Lajostól: M. Aur. Cassiodorius Senator isagogikai gyűjteménye. Aurelius Augustinus De doctrina christiana c. müve exegetikai munkásságának rövid áttekintésével
Magnus Aurelius Cassiodorius Senator isagogikai gyűjteménye. 67 rator = Atya; a „vidit Deus quia bonum est"-ben pedig az ő szent bonitasa = Szentlélek. Ez igazán hiven jellemzi Augustinust és az δ exegesisét. De ezzel még nem jutott végére a kérdésnek. Sőt a kővetkező dolgokhoz való viszonylataiban újra meg újra kezdi, bonyolítja s a végén sem jut egységes megoldásra. Ε sajátságos fárasztó módszer magyarázatát az I. könyv végén (20. 21. caputban) adja meg. Azért nem ad egy magyarázatot, hanem többet, „ut pro suo modulo eligat quisque, quod capere possit: ubi autem intelligere non potest, Scripturae Dei det honorem, sibi timorem." Arra az ellenvetésre pedig, hogy mi haszna van az ilyen magyarázatnak, azt feleli, hogy megmutassuk, hogy a mit az írás gáncsolói a világmindenségről igaz bizonyítékkal demonstrálhattak, az a mi iratainkkal nem ellenkezik, a mit pedig ezekkel ellentétben prudukáltak, az mind hamis. Az előadott nagy választékból azt válasszuk ki, amelyik legbiztosabban a szerző értelmének látszik; ha ez nem derül ki, úgy legalább azt, melyet az írás körülményei nem tiltanak, mely az egészséges catholica fides-szel is megegyezik. Ε szerint tehát ez a mű is, mely címében a Genesisnek betűszerinti magyarázatát ígérte, tulajdonképen apologia. A dogmatikus itt is kiszorította szerepéből az exegetát, még pedig oly módszerrel, mely a saját céljának sem felel meg. A Quaestionum in Heptateuchum libri septem (419 tájáról) felöleli Mózes öt könyvét, Józsuét és a Bírákat. Ezek olvasása közben felmerült kérdéseknek rövidebb lélekzetű fejtegetése, 1) mely néhol, pl. a II. könyv végén a pusztai tabernaculumról, egész kis értekezéssé szélesedik ki. Quaestioknak, mint a Retr. II. 55-ben mondja, azért nevezte, mert ezek még inkábh kutatandó, mint megoldott kérdések, bár nagyobb részüknek kifejtését elég teljesnek és helyesnek találja. Igy kezdte meg a Királyok könyveinek tárgyalását is, de sürgősebb teendői miatt nöm sokra haladt benne. Lássunk néhány quaestiót. Pl. a 3-ik a Gen. 6, 4-et tárgyalja. Kérdés, mondja, hogyan házasodhattak össze az angyalok az emberek leányaival s származtak a gigasok. Némely latin és görög codex nem angyalokat említ, hanem Isten fiait, 2) kik alatt sokan igaz embereket értenek, kik angyal névvel is neveztethettek, mint a Maiak. 3, 1. is nevezi Ker. Jánost. 3) Ezt a magyarázatot tartja valószínűnek, mert *) A Genesis első három fejezetének mellőzésével, mivel ezekről külön munkákat írt. ') Persze, ha megnézte volna az eredetit, ott is b pnéi háelóhim-ot talált volna. ') De nem ily értelemben. A mal' ákh = ϊίγγιίος jelentése első sorban = követ, küldött, hírnök, a Mai. 3, ,.-ben specialiter = próféta-követ. δ*
