Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 6. évfolyam, 1908 (Pozsony)

Márton Lajostól: M. Aur. Cassiodorius Senator isagogikai gyűjteménye. Aurelius Augustinus De doctrina christiana c. müve exegetikai munkásságának rövid áttekintésével

Magnus Aurelius Cassiodorius Senator isagogikai gyűjteménye. 65 Előre bocsátja, hogy az összes szent könyvekben meg kell figyelni, miket közöl ott az írás örök dolgokként, miket beszél el tények gyanánt, miket jelent jövő dolgokként, miket parancsol teendők gyanánt. A megtörtént dolgok elbeszélésében némely dolog csupán csak képleges értelemben veendő, másik tört. hitelesség szerint. Ha ez utóbbi szerint vizsgáljuk a Gen. 1, j-et, kérdés, hogyan kell értelmezni azt a kezdetet, melyben az ég és föld teremtetett? Vájjon az idő kezdetén, vagy csak mivel mindenek között először teremtetett, vagy abban a kezdetben, mely az Ige, az Isten egyszülött fia ? Nem felel meg egyenesen, hanem a kérdések útvesztőjébe viszi az olvasót. Vájjon óg alatt a szellemi teremtmény értendő, mely kezdettől fogva bevégzettnek teremtetett, a föld pedig, mint testi anyag, még befejezetlen, rendezetlen ós alaktalan volt? Vagy mindkettőnek alaktalanságát jelölik e szavak, és pedig a testi teremtményét ezek: a föld láthatatlan ós rendezetlen vala, a szellemiét pedig ezek: sötétség vala a mélység fölött, hogy átvitt értelemben a sötét abyssus alatt az élet alaktalanságát értsük, hacsak meg nem tér a teremtőhöz, ki egyedül formálhatja, hogy ne legyen abyssus, és megvilágosíthatja, hogy ne legyen sötét? És hogyan mondatott: sötétség vala az abyssus fölött ? Talán mivel nem vala világosság, mely ha megvolna, mindenképen rááradna felülről, a mi akkor történik a szellemi teremtményen, mikor a változatlan és testetlen fényhez, az Istenhez tér meg? És mimódon mondta Isten: legyen világosság? Vájjon időileg, vagy az Ige örökkévalóságában ? Ha időben, akkor változhatólag, vagyis a teremtmény által, mert ő maga változhatatlan. Úgyde, ha már volt teremtmény, akkor hogy lehet a fény az első teremtmény? Vagy talán nem is az, mivel már előbb az 1. vers szólt a menny ős föld teremtetésóről, és igy az égi teremtmény által történhetett az a szózat „temporaliter et mutabiiiter": legyen világosság? Ha ez igy van, akkor testi fényül teremtetett az, melyet testi szemünkkel látunk, a szellemi teremtmény belsőbb és titkos mozgása által sugalhatos szám tökéletességéről, (mivel saját részeiből, osztóiból áll elő, t. i. hatodrésze: 1, harmadrésze: 2, fele: 3, mely számok összeadva, vagy szorozva 6-ot adnak, — ime a példa, melyet Cassiodor. oly buzgón utánzott!) — a lélekről, ennek eredetéről, az ördög állapotáról s esetéről, a paradicsomról, a harmadik égről, a visiók fa;airól, stb., sőt a 2-ik könyvben polémia is van a genethliakusok ellen. A Retract. II. 24-ben megjegyzi e könyvre vonatkozólag, hogy sok dolgot keres inkább benne, mint megtalál, s a miket megtalált is, azok is csak részben bizonyosak, többségük még tovább kutatandó. Ε módszer sajátságos bizonytalanságot ad a fejtegetésnek, úgyhogy sokszor nehéz eldönteni, melyik nézet mellett állapodik meg a magyarázó, vagy csak melyik is tetszik neki jobban. Theol. Szaklap. VI. évf. 5