Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 6. évfolyam, 1908 (Pozsony)

Erdős József dr.-tól: Az újszövetségi kánon és az őskeresztyén irodalom

38 Dr. Erdős József. temporis allectus in prosbyterium etiam episcopus Carthaginiensis constitutus est. Huius ingenii superfluum est indicem texere, cum soie clariora sint eius opera. Passus est sub Valeriano et Gallieno principibus porsecutione octava eo die, quo Romae Cornelius, sed non eodem anno." Egyéniségét, munkásságát és életcélját azonban híven megösmerhetjük műveiből, melyek az építő és gyakorlati egyházi irodalomnak ma is megannyi értékes kútfői. Irodalmi hagyatéka 13 értekezésből és 81 levélből áll, a melyek főképen annak a kornak vallási, erkölcsi és társadalmi életére élénk fényt vetnek. Értekezései közül négy, egyes egyénekhez van intézve; ezek a következők: 1) Testimoniorum ad Quirinum adversus Judaeos libb. III. — 2) Ad Fortunatum (de exhortatione martyrii). Mindkettő a bibliából merített, egybegyűjtött és tárgyszerűen alkalmazott hiteles tételek szemelvénye. Amabban a keresztyónsógnek a zsidó vallás felett való feltétlen felsőbbségét, a christologia alaptételeit, mint szintén a gyakorlati élet szellemerkölcsi vonatkozásainak szabályozását tárgyalja, míg emebben az üldözések közepett hánykódó keresztyeneket erősíti, vigasztalja s buzdítja a hitbeli állhatatosságra. 3) Ad Donatum traktátusa a keresztyénség áldásainak lelkesedéstől áthatott ecseteióse, mig 4) Ad Demetríanum a keresztyénség ellen zúdított rágalmazásoknak cáfolása. A többi értekezéseinek alapgondolatát már a címökből is elvonhatjuk; ezek: 5) Quod idola dü non sint, amelynek két első része voltaképen a Minucius Felix Octaviusának kivonata, a harmadik részének anyagát pedig Tertullianus Apologeticusából kölcsönözte. 6) Be habitu virginum a Tertullianus de cultu feminarum című iratának alapján készült. 7) De lapsis az üldözések idején hitöktől elpártolt egyháztagokról. 8) De catholicae ecclesiae unitate. 9) De dorninica oratione, melynél mintáúl Tertullianus de oralione értekezését használta. 10) De mortalitate vigasztaló irat a mulandóság felett. 11) De opere et eleemosynis. 12) De bono patientiae. 13) De zelo et livore. A deciusi üldözés elől való menekülésének (250 -251) és a Valerianus alatt Curubisba (Africa proconsularis) történt számkivetésének (257—258) idejeben keletkezett levelein kívül nagy fontosságú ós érdekes az a levelezése, a melyet folytatott Cornelius római püspökkel, aki az egyházi fegyelem kérdésében enyhébb felfogásnak hódolt, mint az ellenében Novatus karthagói presbyter által is támogatott ós római ellenpüspökké (251-ben) megválasztott szigorú életelvű Novatianus, kinek schismatikus mozgalmát Cyprianus egész erélylyel igyekezett meghiúsítani. írt továbbá egy üdvözlő levelet Cornelius utódához Lucius római püspökhöz (253—254), a