Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 6. évfolyam, 1908 (Pozsony)

Erdős József dr.-tól: Az újszövetségi kánon és az őskeresztyén irodalom

Az újszövetségi kánon és az őskeresztyén irodalom. 35 még 1 pedig külön azokat, a melyeket montanistává levése előtt és külön azokat, melyeket montanista korában írt. A) Montanistává levése előtt írott munkái «) pogány ellenes irányzatúak; nevezetesen: A 197. év előtt kelt ad nationes libri II, melyben egyfelől a keresztyéne­ket védelmezi, másfelől az ellenök zúdított rágalmakat a pogá­nyokra visszahárítja. A 197-ben írott és 46 fejezetre osztott Apo­logeticusa tartományi helytartókhoz intézett védelem a keresz­tyénség érdekében. Themáját e szavakkal jelzi: nunc ad illám occultorum facinorum infamiam respondebo, ut viam mihi ad inanifestiora purgem. Ε műben visszautasítja a keresztyének ellen intézett vádaskodásokat, úgymint a cri­men laesae divinitatis-t (c. 10—27) és a crimen laesae maiestatis-1 (c. 28—45). Ε műről Eusebios azt mondja (h. e. II. 2, 4) hogy görög nyelvre is le volt fordítva. V. ö. Har­nack Α., Texte und Untersuchungen. Leipzig VIII. Bd., Heft 4). De testimonio animae a lélek bizonyságtételével igazolja az isteni kinyilatkoztatás igaz voltát. Ad martyras a hitökért bebörtönzött és kínlódó keresztyének vigasztalása. De spec­taculis a színjátékok és látványosságok kerülésére inti a hívőket. De idololatria a bálványimádástól és bármi vele kapcsolatban levő cselekedettől, főképen az áldozásoktól óv. De cultu feminarum iibri II, a női pipere és fényűzés ellen. β) Gyakorlati vonatkozásúak: De baptismo a kereszt­ségről. De oratione a könyörgésről, kapcsolatban a Miatyánk magyarázatával. De poenitentia a pogányok előtt ösmeretlen bűnbánatról, a nyilvános bűnvallomás exomologesis szüksé­gességéről. De patientia a türelemről, annak áldásairól ós példaképeiről. Ad uxorem libri II, melyet feleségéhez címzett, szól a házasságról, az özvegyi állapotról és a második ízben való házasságra lépesről. y) Az eretnekek ellen intézett óvása : De praescriptione haereticorum, míg adversus Judaeos iratában azt fejti ki, hogy a törvény nem csupán egy nép tulajdona és az isteni kegyelemben a pogányoknak is rószök van ama jövendölések szerint, melyek Krisztusban valósultak meg. B) Montanista korából erednek: a) az afrikai keresztyén üldözés idejében (211 és 212) kelt iratai, úgymint De Corona militis, a melynek írására az a körülmény szolgált indító okúi, hogy Septimius Severus halála (211. febr. 4) után, a fiai Severus Antoninus és Geta által adományozott donativum kiosztásakor, egy keresztyén katona a koszorút nem tette föl a fejére, hanem a kezében tartotta, a miért bebörtönözték. Tertullianus igazolja, hogy a megkoszorúzás a keresztyénnek tilos. Az erre kitört ke­resztyén üldözés alkalmából intézett az afrikai helytartóhoz egy iratot Ad Scapulam, felhíván őt, hogy az Istennel való 2* j

Next

/
Oldalképek
Tartalom