Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 6. évfolyam, 1908 (Pozsony)

Antal Géza dr.-tól: Jézus élete és a Napoleon-legenda

312 Révész Kálmán. Az Egyesség-könyvének előszaváról két tekintélyes lutheránus tudós, Gamauf és Fabó András, azt mondja, hogy abban „Beythe szemtelenül gyaláztatik." A harmadik nagy tudós, dr. Masznyik most megfordítja a dolgot, és azt állítja, hogy „a mily szerény (azon idők szokásához és az adott körülményekhez képest) a Reczősék hangja, oly durva, ne mondjam szemtelen az Igaz mentség írójáé." Mindjárt példát is idéz dr. Masznyik, de, mint előbb érintém, az időrendet megfordítva. Reczés (az Egyességkönyve előszavában) egye­nesen gyilkossággal vádolja Beythe Istvánt; ez dr. Masznyik szerint, szerény és nem szemtelen beszéd; mikor pedig Beythe a gyilkosság vádjára így felel „Az hol arcul az Cálmán deják halálát nagy vétkéől szömében hánnyátok, él még mind fia s felesége annak, kérdgyétök meg azoktul halálát. Akkor holt meg, mikor Isten kivötte. Továbbá, ez ország még birák ós törvénytevők nókil meg nem fogyat­kozott, törvént tösznek Böythe István között és az Cálmán deják maradékja között. Ha tudtátok, hogy emberöldöklő volt, miért választottátok volt superintendenstökké ? Latrok azok. az kik afféle latrot választanak előljárójokká," — ez dr. Masznyik szerint durva, hogy ne mondja, szemtelen beszéd ? Igazán bámulom a dr. Masznyik Endre tárgyilagosságát és elfogulatlanságát. Neki már tényleg „más szelleme" van, mint a mienk! Révész Kálmán.

Next

/
Oldalképek
Tartalom