Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 6. évfolyam, 1908 (Pozsony)

Antal Géza dr.-tól: Jézus élete és a Napoleon-legenda

312 Révész Kálmán. Az Egyesség-könyvének előszaváról két tekintélyes lutheránus tudós, Gamauf és Fabó András, azt mondja, hogy abban „Beythe szemtelenül gyaláztatik." A harmadik nagy tudós, dr. Masznyik most megfordítja a dolgot, és azt állítja, hogy „a mily szerény (azon idők szokásához és az adott körülményekhez képest) a Reczősék hangja, oly durva, ne mondjam szemtelen az Igaz mentség írójáé." Mindjárt példát is idéz dr. Masznyik, de, mint előbb érintém, az időrendet megfordítva. Reczés (az Egyességkönyve előszavában) egyenesen gyilkossággal vádolja Beythe Istvánt; ez dr. Masznyik szerint, szerény és nem szemtelen beszéd; mikor pedig Beythe a gyilkosság vádjára így felel „Az hol arcul az Cálmán deják halálát nagy vétkéől szömében hánnyátok, él még mind fia s felesége annak, kérdgyétök meg azoktul halálát. Akkor holt meg, mikor Isten kivötte. Továbbá, ez ország még birák ós törvénytevők nókil meg nem fogyatkozott, törvént tösznek Böythe István között és az Cálmán deják maradékja között. Ha tudtátok, hogy emberöldöklő volt, miért választottátok volt superintendenstökké ? Latrok azok. az kik afféle latrot választanak előljárójokká," — ez dr. Masznyik szerint durva, hogy ne mondja, szemtelen beszéd ? Igazán bámulom a dr. Masznyik Endre tárgyilagosságát és elfogulatlanságát. Neki már tényleg „más szelleme" van, mint a mienk! Révész Kálmán.